Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor):
537 helyett a javaslat egyértelműen 12 évnyi megbízatásra ad lehetőséget. Ebben is van t endencia a nemzetközi szabályozásban, de azt hiszem, ennek a kérdésnek a megközelítésénél nem ez a legdöntőbb érv. A javaslat motívuma, indítéka szintén abban a problémakörben keresendő, amely az Alkotmánybíróság munkájának folyamatossága szempontjából mér legelendő, ennek biztosítása érdekében válik szükségessé. Természetesen az a következménye a javaslatnak, hogy ez a meghosszabbítás a jelenleg hivatalban levő bírák megbízatási időtartamára is vonatkozik, joggal válthat ki kételyeket vagy gerjeszthet viták at, hiszen nem szokványos megoldásról van szó, hiszen az alkotmányos szervek működésének időtartama jogszabályban rögzített. E mellett az argumentum mellett természetesen arra tudom felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy mégsem tekintendő ez a jogi megoldás teljes egészében idegennek, hiszen erre vonatkozóan - amennyiben a körülmények kellő alkotmányossági alappal egy ilyen megoldás kialakítását elősegítik, illetőleg alátámasztják - a gyakorlat a különböző szervek esetében a legutóbbi évek során is érvényesült. Nem teljesen analóg helyzetekről van szó, de maga a gyakorlat előfordult. (9.50) És végül, tisztelt képviselőtársaim, arra kell felhívnom a figyelmüket, hogy a javaslat hatásaként, amely abból a tényből fakad és abból következik, hogy 1998 februárja, márciusa és 1999 júliusa között a tisztelt Háznak 8 alkotmánybírót kellene újraválasztania, és nyilvánvalóan ez a választás, ennek az eredménye az Alkotmánybíróság munkáját is döntő módon befolyásolja, ehelyett a javaslatok elfogadása, támogatá sa esetén ez a folyamat elhúzódik, és 2002ig, tehát közel négy esztendő alatt évenként lehet az Alkotmánybíróság személyi összetételében a bekövetkező változások, a 70 éves életkor, a mandátum lejárta következtében szükségessé vált személyi változásokat v égbevinni, ami nyilvánvalóan a munka folyamatossága szempontjából nem elhanyagolható körülmény. Végül röviden szeretnék szólni arról, amit a javaslat szintén tartalmaz, ez az úgynevezett sürgősségi eljárás indítványozása, ami szintén gyakran felvetődött a különböző vitákban a Ház falai között és azon kívül is: az ország helyzete szempontjából, akár nemzetközi kötelezettségeink szempontjából fontossá váló ügyek esetében az Alkotmánybíróság alkalmazza a soron kívüli eljárást, és 60 napon belül foglaljon állás t. A kezdeményezők körének meghatározásában az Országgyűlés, az Országgyűlés állandó bizottságai és a kormány szerepel. Nyilvánvalóan az alanyi kör összefüggésben van a törvényben megjelölt egyéb témakörökkel. Tisztelt Ház! Az alkotmánybírósági törvény más ik három pontjáról külön nem kívánok most szólni, ezek elsősorban technikai jelentőségűek, az elnök megválasztásának szabályai, a szignálás rendjére vonatkozó állásfoglalás, valamint a bírák társadalombiztosítási nyugdíjával kapcsolatos rendelkezés, amelye k összhangot teremtenek a korábban elfogadott, korábban kialakított szabályozásokkal. Tisztelt Ház! Igyekeztem az indokokat a maguk teljességében illusztrálni, érzékeltetni önök előtt. Kérem, hogy mérlegeljék mindazt, amit a javaslat tartalmaz, mindazt, am it az expozéban elmondtam, és támogassák a kormány előterjesztését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Megköszönöm miniszter úr előadását. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalások következnek. A házbizott ság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először felszólalók részére 15 perc, a második kormánypárti felszólaló részére 5 perc áll rendelkezésre. Az első körben kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Először az írásban jelentkezett képvisel őknek adom meg a szót, elsőnek Dornbach Alajos képviselő urat hallgatjuk meg; utána dr. Torgyán József kisgazda képviselő következik.
