Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
536 tapasztalat tényei húzódnak meg, egyrészről az a tény, hogy a jelenleg hatályos jelölési rendszerben az alkotmánybírák személyének jelölésére vonatkozó polit ikai akarat kialakítása meglehetősen nehézkes, konfliktusokkal terhelt, és olykor eredménytelen megoldásokat hoz. Ennek valamennyien tanúi lehettünk az elmúlt időszak során is. Természetesen itt tág tere nyílhat a politikai vitának, a kormánypártok hibázta thatják az ellenzéki pártokat, az ellenzéki pártok vádolhatják a kormányzó pártokat. A lényeg azonban, hölgyeim és uraim, hogy az alkotmánybírák megválasztása ebben a jelölési rendszerben nehézkes, és úgy tűnik - éppen a tegnapi nap eseményeire is gondolva , nem ad kellő garanciát a tekintetben, hogy a munka folyamatossága biztosítható legyen. Azt is hozzá kell tennem ehhez a helyzethez, hogy nyilvánvalóan nem segítik a jelölési rendszer működését azok a személyi javaslatok, amelyekről az előterjesztők is tudják, hogy a másik oldalon eleve semmiféle támogatásra és akceptálásra nem számíthatnak. Ezek a javaslatok nem segítik elő azt, hogy az alkotmánybírák esetében a megüresedő helyeket a parlament időben be tudja tölteni. Ezért tehát az előterjesztés egyik hangsúlyos eleme a jelölési rendszer megváltoztatása. Mindjárt szeretném hozzátenni, hölgyeim és uraim, hogy a hatálybalépés tervezett időpontja 1998. július 1je, tehát a jelölés módjára vonatkozó javaslat semmiféle összefüggésben nincs a jelenlegi Ország gyűlés politikai összetételével és politikai erőviszonyaival. Ez egy jövőre szóló javaslat, hölgyeim és uraim, olyan javaslat, amely nem ismeretlen a magyar közjogi szakirodalomban. Aki ennek részleteivel találkozott, vagy ebben tájékozott, az tapasztalhat ta, hogy 1991től kezdve az ilyen típusú, úgynevezett többcsatornás megoldásnak - amikor a jelölés módját nemcsak a parlamenthez köti a törvény vagy az alkotmány, hanem lehetőséget ad más szervek bekapcsolására is - igen nagy a szakmai támogatottsága, első sorban azért, mert az Alkotmánybíróság, illetőleg még pontosabban az alkotmánybírák politikai kötődését, politikai támogatottságát kevésbé jeleníti meg karakterisztikusan, és eltávolítja az Alkotmánybíróság tagjainak jelölését - legalábbis amennyire lehets éges - a politikai szférától, a pártok küzdelmeitől. Nem véletlen az, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alkotmánybírák jelölésének ez a rendszere azokban az országokban, ahol ma alkotmánybíróság működik, általános jelölési módnak tekinthető. Az erre vonat kozó szabályozást át lehet tekinteni. Az egyes példák azt dokumentálják, hogy az tekinthető kivételesnek, ahol egyetlenegy szervhez koncentrálódik a jelölés és a választás, vagy megoszlik a hatáskör oly módon, hogy a jelölés is és a választás is nemcsak ki zárólag a népképviseleti szervhez kötődik. De ennél általánosabb az a megoldás, ahol a jelölésnek más személyi alanyai, személyi jogosítottjai vannak, de a választás a népképviseleti szerven belül történik. Tisztelt Ház! A kormány ilyen természetű javaslat ot terjesztett a Ház elé - még egyszer hangsúlyozom, elsősorban a jövőre vonatkozóan , amelynek alapján lehetőséget kap az Országgyűlés paritásos alapon kialakuló bizottsága, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a köztársasági elnök arra, hogy alkot mánybírót jelöljön a tisztelt Háznak. Ehhez azt is hozzá kell tennem: a köztársasági elnök esetében a javaslat tartalmazza azt a követelményt, hogy kérje ki az állam- és jogtudományi karok szakmai véleményét a jelölt személyek listájának összeállításakor. Azt is tartalmazza az alkotmánymódosító javaslat, hogy amennyiben a megadott határidőn belül nem kerül sor a jelölésre jogosított szerv érvényes állásfoglalására a jelölés tekintetében, úgy a következő jogosítottra háramlik a jelölés joga. Ezzel elkerüljük , elkerülhetjük azt, hogy egy patthelyzet alakuljon ki a jelölésben. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása öt ponton szerepel a tervezetben. A javaslatok körében elsősorban két elemre szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik elem - amely rendkívü l nagy vitákat váltott ki, és amelynek kapcsán megoszlanak a vélemények - az alkotmánybírák megbízatásának meghosszabbítása. Ennek kapcsán arra hívom fel szíves figyelmüket: az alkotmánybírák megbízatásának meghosszabbításában, vagy ennek értékelésekor nem lehet eltekinteni attól, hogy a javaslat azt is tartalmazza, hogy megszűnik az alkotmánybírák újraválasztásának lehetősége. Tehát az elméletileg lehetséges 18 év mandátum
