Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 17 (337. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5399. szám), valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
535 képviselőiben, hogy majd az alkotmányozás folyamatában kell az Alkotmánybíróságra vonatkozó joganyagot teljességében megújítani. 1994 őszén a Ház az alkotmány módosításával csökkentette az Alkotmánybíróság létszámá t 15 főről 11 főre. A kezdeményezés az Alkotmánybíróságtól eredt. Ennek indoka elsősorban az volt, hogy a 15 főre történő kiegészítés alapján kialakuló személyi összetétel megnehezíti az Alkotmánybíróság egységes ítélkezési, pontosabban állásfoglalási gyak orlatát: 15 fő esetében már két kamarában kell ítélkezni, és a kétkamarás rendszer szükségképpen magával hordja azt, hogy az ítéletek koherenciája nem kellően biztosítható. 1996 márciusában sor került a Házban egy régi adósság teljesítésének vitájára, pont osabban ennek a kezdetére, az Alkotmánybíróság működési szabályzatának, ügyrendjének vitájára. E vitának, még akkor is, ha a vita nem fejeződött be, és nem zárult le az ügyrendről szóló törvény elfogadásával, mégis az a pozitív hozadéka és eredménye - jele ntős és számottevő , hogy az Országgyűlés akkor úgy foglalt állást - és ez a felfogás a későbbiekben az alkotmányozási folyamatban is érvényesült , hogy át kell alakítani az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozást, és a korábbi háromszintű szabályozás helyett - amit a törvényben rögzített ügyrend, az Alkotmánybíróságról szóló törvény és maga az alkotmány jelentett - egy egyszerűbb, áttekinthetőbb kétszintű szabályozásra kell áttérni, amelyben a legfontosabb hatásköri és eljárási szabályok az alkotmányba n kapnak helyet. Emellett egy részletesebb, és az ügyrend bizonyos lényegi elemeit magában foglaló alkotmánybírósági törvény kerül megalkotásra, és lényegileg ezáltal a korábban törvényi szabályozásban rögzítésre kerülendő ügyrend tulajdonképpen leegyszerű södne, és gyakorlatilag csak az Alkotmánybíróság egy belső szabályozását jelentené. Az elmúlt év tavaszán, illetőleg az elmúlt hetekben került sor azon javaslat zárószavazására, amely az előzetes alkotmányossági vizsgálatra vonatkozó lehetőségek törvényi s zabályozását változtatta meg. Ez az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás rövid története ebben a parlamenti ciklusban. Tény ugyanakkor, hogy az Országgyűlést és az Országgyűlésen kívüli szakmai körökben is nemcsak a legutóbbi időszakban, hanem korábban is élénken foglalkoztatta a szakmai közvéleményt az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás mikéntje, tartalma és korrekciós lehetősége. Legutóbb az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás módosításának indoka, illetőleg szükségessége úgy vetődött fel a zon a beszélgetésen, amelyet az Alkotmánybíróság és a kormány képviselői folytattak, hogy bizonyos kisebb jelentőségű módosításokra az Alkotmánybíróság munkájának folyamatossága, kiegyensúlyozottsága, a kontinuitás biztosítása érdekében történjen változtat ás az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvény tartalmában oly módon, hogy ezzel elháríthatók lennének azok az akadályok és zavarok, amelyek az Alkotmánybíróság munkájának folyamatosságát a jelenlegi időszakban is veszélyeztetik. (9.40) E mellett a néhány tartalmi módosítás mellett az is felvetődött és elfogadást nyert, hogy mindenki elismerte annak szükségességét, hogy az egész szabályozás átalakítására, átgondolásra, újragondolására van szükség. Ennek előkészítő munkálatai megkezdődtek. Az Alkotmánybíróság ügyrendi bizottsága és az Igazságügyi Minisztérium szakértői között immáron több fordulóban a teljes szabályozás áttekintésének munkálatai megkezdődtek, és remélhetőleg az új parlament számára, az új kormány számára ez a tervezet jó ki indulóalapot jelenthet, amelyet érdemben akár az Országgyűlés őszi ülésszakán is meg lehet vitatni. Mindez azonban a szűkre szabott idő miatt ebben a parlamenti ciklusban, a hátralevő néhány hétben természetesen nem valósítható meg, érdemben nem tárgyalhat ó, ezért a javaslat nyilvánvalóan csak azokra az elemekre szűkül le, amelyek a működőképesség és a folyamatosság miatt váltak szükségessé a felsorolt indokok alapján. A javaslat egyik köre az alkotmánybírák jelölési rendjének megváltoztatására, a jelenleg hatályos alkotmány erre vonatkozó szakaszainak megváltoztatására irányul. A kezdeményezés mögött a
