Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - A géntechnológiával módosított szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
49 része az élelmiszergazdaságnak, amely nagyon nehezen, nagy költséggel lenne csak bővíthető. Ugyanakkor a népesség szaporodása rendkívüli mértékben felgyorsult, az igények mind menn yiségileg, mind minőségileg megemelkedtek. Ezeknek az igényeknek a kielégítésére óhatatlanul újabb és újabb technikákra van szükség. Tudjuk azt, hogy az elmúlt évtizedekben, évszázadokban gyakorlati megfigyeléseken alapuló, majd tudományosan kimunkált teny észtői tevékenységgel, tenyésztőmunkával, különböző szelekciós nyomások gyakorlásával egyre újabb és újabb, nagyobb teljesítményre képes fajokat, illetve fajtákat tudtak az emberek kitenyészteni, illetve termelésbe állítani. Ez a folyamat, ez a tenyésztői munka azonban nagyon sokszor lassúnak bizonyult. Az igények ennél nagyobb követelményeket támasztanak úgy mennyiségileg, mint minőségileg, de gazdaságossági szempontból is, mert hiszen nem mindegy, hogy az adott növényt, az adott állatot milyen gazdasági p araméterek mellett vagyunk képesek termelni, milyen betegségekből, milyen veszteségektől tudjuk adott esetben azt a növényt, azt az állatot mentesíteni. Ezeknek a kérdéseknek a kezelésére is az új tudományág - amely 1520 éve indult és rohamosan fejlődik - próbál választ adni és egyre több növényfajtánál, egyre több esetben állatfajtáknál és egyre több esetben különböző oltóanyagoknál, tehát különböző mikroorganizmusoknál olyan eredményeket tud produkálni és képes produkálni, amely ezeknek a kihívásoknak me gfelel. Ugyanakkor amikor ezekről a kétségtelenül látványos eredményekről és a jövőről festünk föl képet, akkor nem hanyagolhatjuk el azt, hogy ezek a lehetőségek ugyanakkor avatatlan kezekben vagy ne adj' isten rosszindulatú kezekben biológiai bombaként k etyeghetnek. S ennek a bombának a hatástalanítására, a veszélyek elhárítására vagy lehető legkisebbre való csökkentésére mindenféleképpen nagyon szigorú, de keret jellegű jogszabályra van szükség. Keret jellegű jogszabályra, mint amilyen ez a beterjesztett törvényjavaslat is, mert hiszen ez a tudományág nagyon gyorsan fejlődik, ez a tudományág naponta hoz újabb és újabb eredményeket, és ezért szükséges az, hogy az adott kereten belül próbáljon szigorúan szabályozni. S ami nagyon fontos: próbálja a különböző eljárásokat olyan mederbe, olyan államigazgatási mederbe terelni és olyan időintervallumokba, behatárolásokba tenni, amelyek követik ennek a gyors tudományágnak a mindennapi életét - s ezt dicsérőleg mondom erre a törvényjavaslatra, mert dicséretes módon próbálja intézni az ügyeket. Ugyanakkor szigorúan próbálja intézni az ügyeket, s a szigorúság mögött a szankciórendszer is ott van, mert hiszen nem megfelelő kezelés esetén, nem megfelelő eljárás esetén nagyon kemény szankciókat helyez kilátásba. Ugyanakko r a felhatalmazó részben - részben a kormány, részben a földművelésügyi miniszter, valamint a kormány más miniszterei, illetve tárcái tevékenységének összehangolásával - olyan lehetőséget biztosít, hogy a végrehajtási utasításokba, a kísérő jogszabályokba a végrehajtást tételesen szabályozó jogszabályokat viszonylag könnyen alakítható módon, akár gyakrabban alakítható módon teszi lehetővé, ahogy azt az élet diktálja. S ez nagyon fontos dolog. Itt szeretném felhívni a kormányzat képviselőinek figyelmét arra, hogy ezeket a jogszabályokat - amelyekre felhatalmazást ad a 31., 32., 33. § - a lehető legszigorúbban, de ugyanakkor lehetőleg rugalmasan teret engedve a fejlődésnek, és a már napi gyakorlatként jelentkező eredmények területeit viszont pontosan szabályoz va próbálják meg a törvény hatályba léptetése után megalkotni. Úgy gondolom, ezek nagyon fontos dolgok, és nagyon fontos, hogy így kerüljenek elfogadásra. Ugyanakkor meg kell mondjam azt, a törvényjavaslat áttanulmányozása után elég jelentős számú kiegészí tést láttam indokoltnak, és két módosító indítványcsomagot is benyújtottam. Ezeket holnap, holnapután újabbal próbálom kiegészíteni, mert úgy gondolom, ennek a törvényjavaslatnak van néhány olyan pontja, amely mindenféleképpen cizellálásra szorul. Csak pél daként szeretném megemlíteni, hogy a törvényjavaslat a kísérleti génsebészeti beavatkozást nem sorolja a gazdasági érdekeltségi körbe. A 2. § b) pontjáról van szó. Úgy gondolom, ezt mindenféleképpen célszerű a gazdasági érdekeltségi körbe sorolni, mert ha nincs meg a gazdasági motivációja egy génsebészeti technológia kísérleteinek, a kísérletes eljárásnak, akkor abban az
