Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
474 Bourbonokhoz fogjáke hasonlítani, hogy mindig ugyanazt mondja; úgy látszik, ne m tanult semmiből. Mert ezeket az érveket egyszer már valóban hallottuk, csak úgy tűnik, nincs befogadó közeg a patkó túlsó oldalán, amely közeg elgondolkozna azokon az érveken, amelyeket Bauer képviselőtársam is itt felsorolt. A kisebbségi képviselet foga dtatásával kapcsolatban nekem vannak személyes élményeim. Jártam Baranyában, Pécsett. Találkoztam olyan, magát német nemzetiségűnek valló személlyel, aki kézzellábbal tiltakozott, mert nem akarja, hogy a német kisebbségnek a kisebbség jogán képviselője le gyen a magyar parlamentben. Voltam Békéscsabán, ahol találkoztam egy szlovák anyanyelvű és magát szlováknak valló személlyel, aki hasonlóképpen nyilatkozott. Azt hiszem, azt mindenki tudja, hogy a jelölés kérdésében mennyire megosztott a cigányság. Akkor, amikor Kasuba képviselőtársam felvetette azt a kérdést, hogy tudjuke, a kisebbségeknél mi az elvárás, akkor eléggé széles az a skála, ahonnan különfajta vélemények érkeznek az országgyűlési képviselőkhöz. Még egyszer hangsúlyoznám: nagyon megfontolandónak tartanám, gondolkozzunk el azon, milyen tartalmat kell adni ennek a képviseletnek. Sem az Alkotmánybíróság döntése, sem a kisebbségi törvény nem mondja azt, hogy országgyűlési képviselőnek kell lennie annak a személynek, aki a kisebbségek országgyűlési ké pviseletét ellátja. Ezt logikailag le lehet vezetni a mellette szóló érvekkel, és vannak ellene szóló érvek is. Ha ilyen rettenetes időszűkében vagyunk, akkor a pártoknak valóban meg kellene fontolniuk azt, hogy ne országgyűlési képviselői minőséghez kössü k a kisebbségi képviseletet, hanem országgyűlési képviselőségen kívüli megoldással tegyük lehetővé, és adott esetben itt a kisebbségi önkormányzatok elnökeire vagy az általuk megválasztott személyekre gondolok, akik részt vehetnének az Országgyűlés munkájá ban. Jelen lehessenek, felszólalhassanak, úgy mint ahogy egyébként ezt más személyek is megtehetik, akik nem országgyűlési képviselők, akik jelen lehetnek az Országgyűlés ülésein. Látom, hogy egy friss képviselőtársam csóválja a fejét, ha megnézi a Magyar Országgyűlés szabályait, akkor látja, hogy jelen lehetnek a patkóban képviselőkön kívül más személyek is, sőt, föl is szólalhatnak adott ügyekben. Ha ilyen módon megoldható ez, és erre van a pártok között konszenzus, akkor a kisebbségi érdekképviseletnek e z a fajta intézményesülése megtörténhet. És akkor el lehet tekinteni attól a soksok politikai aggálytól, amely a kisebbségi képviselet országgyűlési képviselői minőséghez kötött jogszabályi megoldásánál felmerül. A korábbi vitában már elhangzott, hogy a k isebbségi képviselő frakcióhoz csatlakozhate vagy sem. Ez egy nagyon fogas kérdés, mert ha beül egy párt frakciójába, akkor a kisebbségi érdekek képviselete vegytiszta formában nyilvánvalóan nehezen valósul meg. Ülhete a függetlenekhez? Elvihetie a kise bbségi képviselet mandátumát? Kijelenthetie magáról, hogy az adott naptól fogva nem tekinti magát az adott kisebbség képviselőjének? Sajnos a vitában soha nem hallottam még a másik oldalról meggyőző érveket az erkölcsi függőségen kívül, hogy hogyan és mik ént akarjuk biztosítani, hogy ha országgyűlési képviselő az illető, akkor a kisebbségi érdek képviselete kötelesség legyen számára. Ha őt egy adott, a jelenlegi szabályok szerint országos önkormányzat a lista élére teszi, és az országos önkormányzat - mint a kisebbség legreprezentatívabb szerve ebben az országban - nincs megelégedve a képviselő munkájával, akkor visszahívhatja vagy nem hívhatja vissza? Alkotmányos alapelvünkből következik, hogy az országgyűlési képviselő nem hívható vissza. De más politikai konstellációban választják meg az országgyűlési képviselőket, hisz ők nem olyan rétegérdeket képviselnek, mint adott esetben majd a kisebbségi képviselők. Ha ezt a kérdést nagyvonalúan mellőzzük, akkor a kisebbségi képviselet egyi k lényeges aspektusát hagyjuk figyelmen kívül. Akkor azt mondjuk, hogy formálisan jöhet ide egy kisebbségi képviselő, aztán ha nem képviseli a kisebbség érdekét, az már nem a többségi törvényhozás
