Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
452 képviselők többségét egy májusi időpontban és néhány képviselőt egy fél évvel későbbi időpontban választanak, ez szerintem helytelen javaslat. Az Országgyűlést egyszerre, egy időpontban kell megválasztani, ezt így tartalmazza jelenleg a magyar alkotmány, és helyes, hogy így tartalmazza. Sokan fölvetették már, hogy ez a megoldás aggályos, de szeretném felhívni a figyelmet egy olyan összefüggésre, ami az eddigi vitákban mintha figyelmen kívül maradt volna. Van a mi alkotmányunk 33. §ában egy nagyon fontos rendelkezés. A 33. § (3) bekezdése azt mondja, hogy a miniszterelnököt - a köztársasági elnök javaslatára - az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. Tehát a miniszterelnök megválasztása olyan s zavazás az alkotmány szerint - és ez az egyetlen ilyen szavazás a magyar alkotmányban , amikor az összes képviselő 50 százalékának plusz egy képviselőnek a szavazatára van szükség. Miért tartalmazza az alkotmány '89ben vagy '90ben - már nem emlékszem po ntosan - született rendelkezése ezt a nagyon fontos rendelkezést? Hiszen sehol máshol nincs ilyen szabály az alkotmányban, csak a miniszterelnök megválasztásánál, és ami ezzel összefügg: a kormányprogram elfogadásánál. Azért iktatták az alkotmányba ezt az egészen kivételes rendelkezést, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, ami akkor lenne, ha a jelen levő képviselők fele kellene a miniszterelnök megválasztásához, hogy a jelen levő képviselők fele az Országgyűlésben megválasztja a miniszterelnököt és bizalma t szavaz neki, majd egy későbbi időpontban, amikor a jelenlevők összetétele ettől eltér, esetleg kisebbségbe szorul a miniszterelnök, illetve a kormány. Ez egy nagyon fontos stabilizáló, garanciális rendelkezése a mi alkotmányunknak. Nem mindenütt van ez í gy, például a cseh alkotmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést, és ott mód volt arra, amikor kisebbségben volt a kormány, hogy az ellenzéki képviselők egy része ne legyen jelen, így megválasztották Klaus miniszterelnököt két évvel ezelőtt miniszterelnöknek, és aztán meg lehetett volna buktatni, és többször borotvaélen táncolt a parlamenti többsége. A mi alkotmányunk ezt nem teszi lehetővé, nagyon bölcsen azt mondja, hogy a miniszterelnök megválasztásakor a megválasztott képviselők, tehát az összes képviselő 50 százalékának plusz egynek jelen kell lenni. Ez tehát egy nagyon fontos stabilizáló elve a magyar alkotmánynak, és az az ötlet, hogy a képviselők egy részét utólag választják hozzá az egyszer megválasztott képviselőkhöz, ezzel az alkotmányos alapelvünkke l ellentétes. Mert ha elfogadnánk azt, amit az alkotmánymódosítás tartalmaz, akkor fél év múlva új összetételű Országgyűlés jönne létre, és előállhatna olyan helyzet - és ezt már sokszor, sokan megfogalmazták , hogy a megválasztásakor 51 százalékos vagy 5 2 százalékos többséggel rendelkező kormánytöbbség a 13 kisebbségi képviselő megválasztása után elveszti a többségét. Az a válasz, hogy a kisebbségi képviselők majd lesznek olyan bölcsek, hogy nem élnek ezzel a lehetőséggel, nem válasz. Jogszabályt, alkotmá nyt, választójogi törvényt, parlamenti szabályozást nem úgy kell kialakítani, hogy bízunk benne, nem élnek a benne levő jogokkal azok, akik élhetnek vele, hanem bizony a szélsőséges esetekre is kell építeni. Ezért az egész alkotmányunk, az egész választójo gi rendszerünk úgy van megalkotva, hogy az ilyen szélsőséges lehetőségekkel is számoljon. Azt gondolom tehát, hogy ez az októberi halasztásos ötlet rossz ötlet, nem fér össze a magyar alkotmánnyal. Igyekeztem bemutatni, hogy mennyiben nem fér össze a mi al kotmányos struktúránkkal, és ezért nem támogatjuk. De van még egy ok, amiért én túl soknak tartom ezt az alkotmánymódosítást, és ezért nem javasolom. Ez nem a konkrét tartalma, hanem a ténye. Azt hiszem, volt ennek az Országgyűlésnek egy nagyon bölcs dönté se valamikor 1995 elején, amikor az alkotmányozási moratóriumban megállapodott. Ugyanis az előző ciklusra jellemző volt, hogy rendszeresen fúrtafarigcsálta az előző Országgyűlés az alkotmányt; ha volt egy törvény, ami nem fért bele az alkotmányba, akkor h ozzáigazították az alkotmányt; nem sokszor, de azért a szükségesnél sokkal többször előfordult. Hála istennek, volt nekünk egy alkotmányozási moratórium nevű megállapodásunk, ami ezt lényegében több mint két éven keresztül lehetetlenné tette.
