Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 16 (336. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
451 hogy ők azért nem támogatják ezt az alkotmánymódosító javaslatot, mert ők kétkamarás parl amentben kívánják megoldani a kisebbségek képviseletét. A bizottságban a szavazatarány mégis igen kedvezően alakult: 10 igen, 2 nem és 2 tartózkodás volt, ami annak köszönhető, hogy a többség belátta, hogy vagy ezzel a módszerrel, vagy ha más megoldás szül etik, az alkotmányt már nem kell módosítani, de az ügy mellé álltak. A szavazatarány ezt is kifejezte. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a s zót: elsőként Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy igen rövid alkotmánymódosítási javaslat fekszik előttünk. Én igyekszem ennek megf elelően rövid lenni, bár nem hiszem, hogy annyira rövid tudok lenni, mint amennyire az előterjesztő és a bizottsági előadók is rövidek voltak. Előre kell bocsátanom, hogy ezt az alkotmánymódosítási javaslatot a szabaddemokrata frakció nem támogatja, és a f elszólalásom második részében azt fogom kifejteni, hogy miért nem támogatjuk. Jellemezve ezt az alkotmánymódosítási javaslatot, tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy két baj van vele: az egyik az, hogy túl kevés, a másik az, hogy túl sok. (17.20) Abban az értelemben túl kevés az én meggyőződésem szerint, hogy több alkotmánymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy a kormány által benyújtott, de nem a kormány által kidolgozott törvényjavaslatokat a választási rendszer módosításáról, illetve a választási eljárás módosításáról nyugodt lelkiismerettel el lehessen fogadni. Ahhoz, hogy azt a választójogi módosítást el lehessen fogadni, amiről a múlt héten már elkezdtünk vitatkozni, és még ma este folyik róla a vita - és amelyik egyfajta megoldást kíván találni a kise bbségek parlamenti képviseletére, és erről a továbbiakban ma még fogunk beszélni , ahhoz valójában a mi alkotmányunkban módosítani kellene a választások alapelveiről szóló 71. § (1) bekezdését, amely kimondja azt, hogy az országgyűlési képviselőket a vála sztópolgárok általános és egyenlő választójog alapján közvetlen és titkos szavazással választják. Ugyanis az a törvényjavaslat, amelyet néhány perc múlva tárgyalni fogunk, nem egyeztethető össze nyugodt lelkiismerettel a választójog egyenlőségének elvével. Erről majd a későbbiekben fogunk vitatkozni. Azt gondolom, a választójog gyakorlása részben a jelölésben, részben a szavazásban való részvételt jelenti, és az a törvényjavaslat, amelyről itt szó van, sem a jelölésben, sem a szavazá sban nem biztosítja a polgárok egyenlő szerepét a választásban, és ezért csak akkor lenne elfogadható, ha az alkotmány 71. §ának (1) bekezdését módosítanánk - enélkül nem lehet megtenni. Ilyen értelemben gondolom, hogy a benyújtott alkotmánymódosító javas lat túl kevés. De hozzá szeretném tenni, hogy én viszont nem szeretném, ha ezt módosítanánk, mert hiszen a választójog általános és egyenlő volta a modern demokráciák választójogának egy egészen fundamentális alapelve a francia forradalom óta, Magyarország on a 150 évvel ezelőtti első népképviseleti választás óta, és én nagyon nem szeretném, ha ettől eltérnénk. Azt gondolom ezért, nem lenne helyes, ha többet módosítanánk az alkotmányon, de fel kellett hívnom a figyelmet arra, hogy ilyen értelemben ez a javas lat túl kevés. Más értelemben azonban azt gondolom, tisztelt Országgyűlés - és ez a fő oka annak, hogy mi nem támogatjuk ezt az alkotmánymódosítási javaslatot , hogy ez az alkotmánymódosítási javaslat túl sok. Túl sok, magával a létezésével túl sok, mert konkrétan az a megoldás, hogy az országgyűlési
