Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
44 Kérem szépen, Franciaországban a középiskolások fele azt sem tudja, hogy hol van Magyarország. Miért fogadatlan prókátorok önök már most, előre? Hiszen erre senki nem kérte föl önöket! Egyébként én nem félek ettől az in dokolási rendszertől, ez jogilag, tartalmilag és formailag is porrá zúzható, de nem mondom el azért, mert önök a külföldieknek tálcán kínálták ezeket az indokokat. (Dr. Avarkeszi Dezső nevet.) Soha ne legyen jobb hivatkozási alapjuk! Köszönöm. (Taps az FKG P padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Enyhe derű vel hallottam az utolsó megjegyzést, már csak azért is, mert amikor az alkotmányügyi bizottságban ismertették a nemzetközi jogi és az alkotmányjogi szakvéleményt, az ott jelen lévő ellenzéki jogász képviselőknek egyetlen szó észrevételük, kérdésük nem volt . (Dr. Szabó János: Nem voltam ott.) Nem tudom, hogy szó nélkül hogyan lehet porrá zúzni valamiféle indoklást, különösen szakvéleményeket, de biztos lehetséges még ilyen csoda. Ahhoz szeretnék néhány kimondottan jogi szempontot hozzáfűzni, amit Csákabonyi Balázs mondott. Már többen említettük azt, hogy önmagában rendkívül kezdetleges megfogalmazású, alapvető, durva nyelvi hibát tartalmazó az ellenzéki kérdés azon túlmenően, amiről az előbb beszéltem, hogy nem is tudták egyértelműen értelmezni, másként értel mezte Gyimóthy Géza, másként értelmezte Szájer József. Ha az előterjesztő frakciók képviselői sem ugyanazt olvassák ki belőle, akkor nagyon nehéz lenne egyértelműségről beszélni. A gond ott van, hogy a pontatlan megfogalmazásnak olyan jogkövetkezményei van nak, amelyekkel minket egészen egyszerűen kigolyóznának bármiféle kulturált jogállami körökből. Mondok egy példát: mindenféle korlát nélkül és minden körben tiltaná a külföldiek tulajdonszerzését. Még a legdurvább Rákosiidőkben is, ha valaki gyereke kint élt New Yorkban, Los Angelesben vagy akár Csíkszeredán, a törvénynél fogva megörökölhette a tulajdonjogot. Ez még ezt is megtiltaná! Ez önmagában durván sérti az európai uniós csatlakozási szerződést, de ez csak egy példa. Azért mondom, hogy nem lehet azza l takarózni, hogy nehéz egy ilyen kérdést jól megfogalmazni. Lehetne talán, ha nem lett volna ott a kormány három kérdése, különösen a módosító indítványokkal javított változatban, amelyek világosak és egyértelműek voltak. A kérdéskört tehát meg lehet magy arul fogalmazni, aki magyarul tud, talán erre alkalmas is. Sajnos, ebben a kérdésben olyan durva hibák vannak, hogy sem jogilag, sem nyelvileg nem értelmezhető, és nem jó ez a kérdés. Ilyennel az Országgyűlés nem járathatja le magát, hogy ezzel menjen a la kosság elé. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Tímár György képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Köszönöm, elnök asszony. Pusztán csak szeretném emlékeztetni az általam nagyon tisztelt kollegát, Szigethy képviselőtársat, hogy akkor, amikor most említette ezt a bizonyos hipotetikus lehetőséget az úgynevezett Rákosiidővel kapcsolatban, ez sajnos, annyiban hibás példa, hogy nemcsak ann ak, aki külföldön örökölt, hanem aki nem volt annak a kényszertermelőszövetkezetnek a tagja, és így örökölte meg a földet, annak is azonnali felajánlási kötelezettsége volt. (Dr. Toller László: Már nem az van!) Igaz, hogy egy névleges ellenértékért, de az onnal fel kellett ajánlania.
