Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ JÁNOS (FKGP):
43 Nekem viszont az önök és a miniszter úr bölcsességét is nagyon el kell ismernem azáltal, hogy önök belátták: nem tudják a '94. évi LV. számú földtörvényt azon a módon, mint ahogy akarták, módosítani, hisz nyilatkozta k a felelős politikusaik, hogy ebben a ciklusban már nem változtatják meg. Gyakorlatilag itt köszönjük meg annak a 300 ezer embernek az aláírását, akik elérték ezzel, hogy önök a földtörvényt módosítsák. Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt pads oraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csákabonyi Balázs képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Én mint a bizottság el őadója szeretnék egykét gondolatot elmondani. Először is: nem akartam szót kérni, de úgy érzem, hogy valóban - mint ahogy Gombos képviselőtársam is említette - elcsúszik a vita; most nem a földtörvény tervezett vitájáról van szó, hanem az országgyűlési ha tározati javaslatról. A vita indulásakor elmondtuk kronológiai sorrendben, hogyan, miként született meg ez a határozat, az alkotmányügyi bizottság milyen lépcsőfokokat járt meg, milyen kérdéseket próbált eldönteni, először a saját hatáskörének a megállapít ásával kapcsolatosan, utána alkotmánybírósági közbenső határozatot kért; és mindezek alapján jutott arra az álláspontra, hogy sem az alkotmányban írt követelményeknek nem felel meg ez a kérdés ebben a formájában, sem a népszavazásról szóló törvény azon ren delkezésének, hogy egyértelműnek, világosnak kell lennie, amire minden állampolgár egyértelműen választ adhat. (18.20) Tehát nem terjeszkedett túl az alkotmányügyi bizottság ezeknek a szigorúan vett jogi kérdéseknek a vizsgálatán. Ami pedig a nemzetközi jo ggal kapcsolatos ütközésre vonatkozó állásfoglalása volt, az szakértői véleményeken alapult, az nemcsak konkrétan most ütközik nemzetközi szerződésekbe - mint ahogy fel van sorolva a határozat indoklásában, illetőleg a hosszú rendelkező részében , hanem a bból az okból is, hogy ha egy eredményes népszavazás történne meg, akkor milyen jogalkotási kötelezettség terhelné az Országgyűlést. Márpedig akkor - mivel kötelező végrehajtás alá esik a népszavazás igenlő eldöntése után az Országgyűlés törvényalkotása - belekényszerülne olyan jogszabályok alkotásába, amelyek sorozatosan ütköznének a nemzetközi szerződésekbe. Éppen ezért az a tiszteletteljes kérésem, hogy maradjunk a tárgynál. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : K öszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szabó János képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. SZABÓ JÁNOS (FKGP) : Maradjunk akkor a tárgynál! Ez a vita is azt bizonyítja, hogy a '98. évi országgyűlési képviselőválasztásoknak milyen óriási a tétjük. Nem kell ragozni senki előtt, hogy miről van szó. De ha az OECDszerződéseknél vagyunk, voltak szakértők, akik... (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Az ellenzék is megszavazta.) Igen, 1996ban csatlakozott hozzá Magyarország az akkori földtörvény i smeretében és az akkori földtörvény rendelkezéseinek hatályában. Tehát a 1994 májusában hozott hatályos földtörvény - ha van egy hatályos földtörvény, úgy csatlakozik egy ország egy nemzetközi egyezményhez. Nem is tudom, hogy egyezménynek hívjame; okmányn ak nevezik önök, csatlakozási okmánynak. Ez tulajdonképpen egy szándékszerződés, úgy, mint a gazdasági életben a szindikátusi szerződés, amelynek lényegében nincs szankciója. Nemzetközi szinten nyilván akkor van szankciója, ha már hitelben izgulnak előre: mit mondanak majd az uniós országok.
