Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 10 (335. szám) - A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
416 A rengeteg tartalmi probléma köz ül két általánosabb összefüggést emelnék ki. Az alapvető rendelkezések közé javasolom felvenni a jogorvoslati jogosultság elvét. Ki kell hangsúlyozni, hogy a bíróság, továbbá az ügyész és a nyomozóhatóság határozatai és intézkedései ellen - és legalább ily en nyomaték kell az intézkedés elmulasztása miatt - jogorvoslatnak van helye. Ugyanis a törvényjavaslat nem jelöli meg, hogy mi ellen van helye jogorvoslatnak, csupán a kivételeket említi meg. Ezért a jogalkalmazásban vitássá válhat, hogy az adott esetben van vagy nincs helye jogorvoslatnak. A másik fontos téma az újonnan bevezetendő óvadék intézménye. Nem általánosságban vitatnám, majd a gyakorlat eldönti, hogy ténylegesen miként működhet ez nálunk. Valószínűleg sok tekintetben növeli majd a társadalmi egy enlőtlenséget, és akkor ki kell gondolni a korrekciókat. De jogilag már most is gondot okoz az, hogy az óvadékot csak akkor engedélyezhetné a bíróság, amikor ez a terhelt eljárási cselekményeknél való jelenlétét biztosíthatná. Egy korábbi tervezet a bűnism étlés eseténél is engedte volna az óvadékot. A jelenlegi megoldással az óvadék nem töltheti be rendeltetését, mert a bíróság pusztán egy adott bűncselekmény súlyos büntetési tételéből nem vonhatna le következtetést arra vonatkozóan, hogy a kiszabható bünte tés súlyossága folytán fennállna a szökés vagy az elrejtőzés veszélye. Javaslatom szerint maradjon meg a jelenlegi törvény azon fordulata, hogy a terhelt "szökésétől vagy az elrejtőzéstől lehet tartani". Ez kiterjesztené az előzetes letartóztatás elrendelh etőségét, és ehhez kellene hozzárendelni az óvadék letételének lehetőségét is. Végezetül utalnék arra, hogy egy ország jogállamiságának nemzetközi megítélésében nagyon fontos szerepet játszik a büntetőeljárási törvény színvonala és az eljárás gyakorlata eg yaránt. Nekünk most összhangba kell hoznunk ezt a kettőt, ezért nem elég a törvény, hanem szükségesek a feltételek is. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Zwack Péter képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Bánk Attila ké pviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. BÁNK ATTILA (FKGP) : Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen röviden kívánok hozzászólni, mert hozzászólásomat elsősorban az motiválja, ami elhangzott itt a büntetőeljárásról szóló törvénnyel kapcsolatosan. A Független Kisgazdapárt több képviselője, köztük én is, 60 percet meghaladó időterjedelemben elemeztük ennek a törvénynek az előnyeit, hátrányait. Azt gondolom, hogy valamennyi lényeges elemén végigmentünk. Azért kértem sz ót, és arra szeretnék reflektálni, ami elhangzott a vita során képviselőtársaim részéről - akik sajnos most nincsenek jelen , nevezetesen: amikor azt mondtuk, hogy ez a törvény kiérleletlen, a szakmával nem lett megbeszélve, nem gondolta végig a törvényal kotó, akkor tulajdonképpen olyan jellegű megjegyzések érték a Független Kisgazdapárt álláspontját, mely megjegyzések arra utaltak, hogy e megállapításaink megalapozatlanok. (18.50) Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezemben tartom jó néhány megyei b íróság büntetőkollégiumának, illetve megyei bíróság elnökeinek a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatos igen részletes, igen nagy terjedelmű anyagait. Mindezekből egyértelműen kiderül, hogy igazunk volt, amikor azt állítottuk, hogy ez a törvény kiérleletle n, gyakorlatilag egy törvényalkotói kényszer folytán került úgy ide, ahogyan, hogy ez a jogszabály nem fogja megváltoztatni a jelenlegi helyzetet, sőt, álláspontunk szerint rosszabb is lesz. A BorsodAbaújZemplén Megyei Bíróság, a BácsKiskun Megyei Bírós ág, a Nógrád Megyei Bíróság, és valamennyi egyéb megyei bíróság és büntetőkollégium véleménye ebben a vonatkozásban összecseng.
