Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Bejelentés mentelmi ügyről - Az ülés napirendjének elfogadása - Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
34 egész joganyag szellemiségéből, hogyha egységes - hogy úgy mondjam - olvasmányként valaki végigolvassa, de kitűnik az egyes rendelkezésekből is. Az előttem felszólaló, általam igen tisztelt képviselőtársnőm ut alt itt például a reklámok hatására, illetőleg ténylegesen meglévő szerepére. Én mint jogvégzett ezen belül szeretnék rámutatni a polgári törvénykönyv 6. §ában foglalt azon szempontra, amelyet ez a joganyag meg sem említ. Nevezetesen arra, hogy abban az e setben, hogy ha valakinek a ráutaló magatartásából egy jóhiszemű, vétlen harmadik személy olyan helyzetet alakít ki a maga számára, amely konkrét kárt okoz, ebben az esetben a polgári jog szabályai szerint kártérítési követeléssel fordulhat az ellen a szer v, állami intézmény s a többivel szemben, amelynek a ráutaló magatartása vezette őt abba a helyzetbe, amelyben kárt szenvedett. Ilyen magatartást - hangsúlyozom - a legmagasabb szintű államigazgatási szerv is úgy vihet véghez, hogy a kártérítési felelősség e megáll, tehát a bíróság megállapítja. Itt a gyógyszerek szedésénél vagy a gyógyhatású egyéb készítmények vagy eljárások alkalmazásánál merülhet fel ennek a joganyagnak az alkalmazási lehetősége. További hiányosságát észlelem ennek a joganyagnak ezen a kö rön belül - tehát a monopoljogok kihasználása vagy a nem elfogadható felhasználása keretén belül , például annak, hogy akinek engedélye van egy gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény forgalomba hozatalára, csak egy évet meghaladó idő múlva vonják meg tőle ezt a jogot, hogyha időközben nem gyakorolja az előállítást és forgalomba hozatalt. Én úgy érzem, hogy ezzel lehetőséget biztosítunk - akár le van írva, akár nincs, de a gyakorlatban mégiscsak lehetőséget biztosítunk - egy, a törvénytervezet szándékától id egen, távol álló, etikátlan értékesítésnek, ugyanis ezt a felhasználói jogot ugyanolyan formában, önállóan lehet értékesíteni, mint ahogy más vonatkozásokban más jogszabály bizonyos exportkvóták harmadik személyeknek való átadását is lehetővé teszi, illető leg nem zárja ki. Más tekintetben szeretnék rámutatni arra, hogy akkor, amikor gyógyszerről beszél ez a jogszabálytervezet, akkor egyszerűen figyelmen kívül hagyja a tudomány haladásának azon lehetőségét, hogy olyan eljárások is gyógyító eredményt érhetnek el, amelyek nem bizonyos anyagoknak az emberi szervezetbe való bevitele segítségével, hanem attól független, egyéb módszerrel, például sugárzással hatnak, értve ezalatt például a mágneses sugárzást vagy a röntgensugárzást és a ma még be nem látható, de a tudomány haladásával előbbutóbb majd lehetővé váló módszereket - meg sem említi ez a jogszabály! Legalább egy utalás lenne a joganyagban, és akkor inkább megközelíthetnénk az élet reális fejlődéséhez való alkalmazkodási lehetőséget. Nem értek egyet azzal, hogy csak nagykereskedőtől szerezhető be gyógytermék. Kérem, elképzelhető, hogy valaki a saját találmányát akarja megvalósítani, és ezt a találmányát saját maga kívánja gyógyhatású késztermékként forgalomba hozni. Valamilyen formában célszerű lenne lehető vé tenni az ilyen invenciózus ember vagy cég, gazdasági egység kereskedelmi, nagykereskedelmi tevékenységét is, vagy legalábbis a nagykereskedelem kikapcsolását, miután ebben az esetben egy teljesen felesleges lánckereskedelmi hálózatba kényszerülne be. Ha már ezt említettem, szeretnék rámutatni, hogy bár nem közvetlenül ennek a törvénynek a tárgyát kell hogy képezze, de a jelen gazdasági helyzetben talán célszerű lenne figyelembe venni és valamilyen formában rendezni a gyógyszerek árát. Sajnálatos tény, ho gy a gyógyszerek árai olyan módon változtak meg az elmúlt csaknem egy évtized alatt, ami rendkívüli terhet ró úgy az egész lakosságra, mint ezen belül elsősorban arra a nyugdíjaskorú rétegre, amely a legnagyobb mennyiségben fogyaszt gyógyszert, ha másért n em, az életkor, az életkori sajátosságok változása következtében. Miután nem ennek a joganyagnak a tárgya, nem kívánom ezt tovább részletezni, de az igen tisztelt államtitkár úr figyelmébe ajánlom, hogy valamilyen formában, a megfelelő tárcákkal való egyez tetés útján fel kellene lépni vagy a gyógyszerárak vad rohanása ellen, vagy pedig valamilyen formában az arra rászorulók részére a jelenleginél sokszorta hatékonyabb támogatást kellene biztosítani. Szeretnék még befejezésül rámutatni egy anomáliára. A joga nyag beszél kábító és pszichotróp hatású anyagok előállításáról, forgalmazásáról, és kijelenti, meghatározza, hogy ezt csak olyan