Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
291 tolvaj tudja, hogy ki a tulajdonos, a tulajdonos nem tudja, ki a tolvaj. Tehát itt résen kell lenni a rendelkezéseknek, hogy a részletekben nehogy elvesszen valami. Üdvözölni tudom ezt mindenképpen, és a magam részéről is és a Kisgazdapárt részéről is ezt a törvényt nagy érdeklődéssel figyeljük, hogy hogyan valósul meg, hogyan lesz való ban, tényleg az állat az ember szolgálatában, és az ember hogyan figyeli azt a házőrző ebjét vagy azt a haszonállatát, hogy anélkül hogy valami károsodást szenvedjen, partnere legyen, kisegítője legyen valóban, mint ahogy évszázadokon keresztül is volt. Kö szönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Lövey László képviselő úr két percre kért lehetőséget. Megadom a szót. DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Gombos András képviselő úr felszólalása után jeleztem kétperces hozzászólási szándékomat. Egykét dologban szeretném Gombos András képviselő úr figyelmét felhívni olyan dolgokra, amik, úgy érzem, elkerülték a figyelmét. Az új állattartási technológiákkal kapcsolatban a törvény az 5. § (4) bekez désében azt írja, hogy gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. Amennyiben ez nem történne meg, úgy meg kell említeni azt, hogy amennyiben ez a technológia ne adj' isten állatkínzásnak m inősülően szélsőséges tartást eredményezne, gazdasági céllal nem volna érdemes abban tartani az állatot, mert egy kínzott, félelemben tartott, fájdalmat szenvedő állat nem fog tudni gazdasági hasznot termelni. Továbbá említette Gombos képviselő úr, hogy a házi tömés, illetőleg tollfosztásról beszélt ő, a törvényben "házilagos" szerepel a 6. § (2) bekezdésében. (23.00) Az esztétikai fülvágásról ejtett szót még képviselő úr. A 9. § (1) bekezdésében "az állat küllemének megváltoztatása érdekében vagy más, nem az állat egészsége céljából történő sebészeti beavatkozásról" beszél a törvény. Amennyiben az állat egészségének megóvása érdekében történik a sebészeti beavatkozás, természetesen meg lehet csinálni. Továbbá az állatszállítás térben és időben korlátozható, mondja a törvény a 38. § (2) bekezdésében. Igen, más jogszabály ezt meg is teszi, az állategészségügyi szabályzatban le van írva - hosszabb szállítások, általában a vágóállatok nemzetközi útvonalon történő szállítása esetén történik ilyesmi , hogy amenn yiben 8 óránál tovább tart a szállítás, úgy az állat etetéséről, itatásáról gondoskodni kell. Úgyhogy igen, van arra példa, hogy más jogszabály térben és időben korlátozza az állatszállítást. Elnézést, hogy túlléptem az időt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Ká vássy Sándor) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Gombos András képviselő úrnak. DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, képviselőtársam valószínűleg nem figyelte kellőképpen a felszólalásomat, ezért úgy fogalmazott, hogy a kím életes állattartás, a kíméletes technológia a korszerű technológiával analóg. (Dr. Lövey László Gábor: Nem ezt mondtam!) Úgy gondolom, ez sajnos a mai gyakorlatban, haszonállataink esetében nem mindig áll, mert gondoljunk csak például a különböző sertéstar tási technológiákra, amelyeket mi korszerűnek tartunk, például a lekötött sertéstartás technológiájára, amikor az anyaállatokat heteken keresztül lekötött állapotban tartjuk, mozgásukban jelentős mértékben korlátozzuk - meg merem kockáztatni azt, hogy ez k ínzása ezeknek az állatoknak, ha az állatok tartását a humánum oldaláról közelítjük meg , ugyanakkor ez egy korszerű tartástechnológia, bevett technológia. Abban az esetben, ha korszerűséget próbálunk egy technológiánál alapértékként megfogalmazni, akkor ennek nem tudunk megfelelni annak ellenére, hogy korszerű a technológia.
