Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - ZWACK PÉTER (független):
292 Az állattartás és az állatvédelmi törvény szellemének legalábbis nem tudunk megfelelni, még ha betűjének esetleg meg is tudunk felelni. A másik a házias jellegű libatömés, ami főleg á llatorvosok között hosszú idő óta polémia. Úgy gondolom, fenntartható az állítás, hogy pontosan körül kellene határolni, mi az a házias jellegű vagy házi jellegű libatömés, és ezt csak akkor lehetne törvénybe beépíteni, ha ez pontosan körülhatárolt volna. Ami egyébként az állategészségügyi törvénnyel kapcsolatos összefüggését érinti ennek a törvénynek, úgy gondolom, felszólalásomban egyértelműen utaltam arra, hogy a két törvény nagyon sok esetben harmonizál egymással, sőt, ez a törvény nagyon sok esetben á tvesz bizonyos megfogalmazásokat az állategészségügyi törvényből. Ebben nincs köztünk vita. ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Megadom a szót Zwack Péter képviselő úrnak. ZWACK PÉTER (független) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Ezúttal örömmel vállalkoztam hozzászólásra, hiszen olyan törvény tervezetéről kell véleményt nyilvánítanunk, amely már régóta hiányzott jogszabályi rendszerünkből. A személyes indítékokon messze túlnőnek a társadalmi és az erkölcsi okok, amelyek miatt üdvözlöm a törvény m egszületését. Nincsenek illúzióim a közeli jövőt illetően. Tudom, hogy továbbra is rengeteg kegyetlenségben és primitív, lélektelen bánásmódban lesz részük az állatoknak környezetünkben. Egyetlen törvény nem képes csodákra, nem tudja átformálni a társadalo m többségének a tudatát. De eddig maga a törvény puszta léte is hiányzott, a törvényhozás sem fejezte ki saját szemléletét és erkölcsi alapállását. Ellenkezőleg: úgy tűnt, hogy az állatvédelemmel foglalkozók a deviánsok, az ő magatartásuk a természetellene s. Most itt állunk a lehetőség előtt, hogy állami intézményeket és politikai akaratot vonultassunk fel a nemes cél mögé, és megkezdjük a közfelfogás átformálását, a széles körben tapasztalható kegyetlenség és közömbösség visszaszorítását. Azért is örömmel szólok hozzá a törvényjavaslat vitájához, mert általános érvényű elvek megfogalmazásáról és védelméről van szó, amelyek fölötte állnak a kisstílű pártérdekeknek és a választási küzdelem napi szükségleteinek. Ugyanakkor az elvi és erkölcsi értékeken túl pél dátlan gyakorlati jelentősége is van az állatvédelemnek és a kíméletes állattartásnak. Az emberiség jövője nagymértékben a természeti környezethez való viszonytól függ. Ezen belül az állatvilág mindenkori állapota alapvető gazdasági tényező is. A vadon élő állatok környezetünk egyensúlyának megőrzésében, a haszonállatok a társadalmi reprodukcióban játszanak kulcsszerepet. A törvény szemléletével és legfontosabb törekvésével egyetértek. Általánosságban jogosnak tartom az indokolást is, hogy nem születtek meg a részletszabályok, és nem nőtt a törvény áttekinthetetlen monstrummá. De néhány terület elhanyagolását nem hagyhatom szó nélkül. Különösen igaz ez a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos szabályokra. Erre vonatkozóan nincs is szabályozás, leszámítv a a veszélyes állatok tartását. Minden további nélkül el tudnám képzelni, hogy számos, külön szabályozásra ítélt tételt mi magunk későbbi törvényben szabályozunk, míg más kérdésekre kormányrendeletek születnek. Kevésnek tartom az Országos Állatvé delmi és kísérleti Bizottságot a folyamatok átfogó kézben tartására, főleg a jelenlegi megoldási formájában, beleértve a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot; a működési feltételek és a költségvetés tekintetében nem látom biztosítva a hat ékony működést. Nagyon semmitmondó számomra a neveléssel, az oktatással és az ismeretterjesztéssel kapcsolatos 43. §, amely csak általánosságokat tartalmaz, az "elősegítés" és az "előremozdítás" nagyon gyenge megfogalmazások. Pedig a modern társadalom embe rének széles körű és tudatos ismereteket kell szereznie az állatokkal kapcsolatban. Csak egy felnövő, jövőbeli nemzedék változtathat alapvetően a jelenlegi siralmas helyzeten.
