Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ):
283 szempontjai is érvényesíthetőek. Fontos a kétszintű engedélyezési rendszer, a bizottságok és az OÁKB, valamint ezek és a munkahel yi bizottságok szerepe a folyamatos ellenőrzésben, valamint az állatvédelmi oktatásban is. Lényeges az ellenőrzés és a szankcionálás hatósági ellenőrzése. Sajnos, valamivel erőtlenebb a társadalmi szervezetek és az egyén szerepének megfogalmazása az állatv édelem területén. Az önkormányzatok és a civil szervezetek forrásokhoz juttatása sincs megnyugtatóan megoldva állatvédelmi feladataik ellátása kapcsán. A forrásokkal különben mindig bajunk szokott lenni. Mindig kritikával élünk, hogy kevés a forrás más tér en is. Megfelelő titokvédelmi garanciák épültek be viszont a tervezetbe, amelyek a felhasználó intézmények gazdasági érdekeit védik. A genetikailag módosított szervezetekről, az ilyen irányú kísérletekről egy másik törvény rendelkezik. Ezt a törvényt az ál latvédelmi törvénnyel párhuzamosan tárgyalja a parlament. Néhány szót szólnék az úgynevezett pitbulltörvényről is. Megalkotásakor jogos kifogásként hangzott el, hogy a veszélyes állatokkal kapcsolatos szabályozást és eljárásmódot átfogóan kellene rendezni, ezért azt akkor átmeneti szabályozásnak tartottuk. Meg kell nézni, hogy néhány elemének átemelése után szükség vane még erre a törvényre. Fontosnak tartanám az állatvédelmi bírság bevezetését és az állatvédelmi szervezetek, valamint az önkormányzatok for ráshoz juttatását, hogy állatvédelmi feladataiknak meg tudjanak felelni. Elkerülhetetlennek tartom a Btk. kiegészítését az állatkínzásra vonatkozó résszel. Az állategészségügyi törvény megalkotásánál gondoltunk arra, hogy állatkínzás észlelése esetén felm entsük az állatorvost titoktartási kötelezettsége alól, sőt, kötelességévé tegyük a bejelentést. Az alapfogalmaknál meg kellene fogalmazni az állatverseny, az állatviadal és a veszélyes állat fogalmát is. A párhuzamos szabályozás elkerülésére az állategész ségügyi törvényben szabályozott kérdéseket - állatszállítás, állatok vágása - vagy az ott alkalmazott fogalmakat - állatmenhely - nem kell ebben a törvényben is újra szabályozni, vagy más megnevezést alkalmazni. (22.10) Az állat tartásával kapcsolatos szab ályozásnál a 4. §ban egy általánosnak tűnő, de szakmai körökben általánosan elfogadott szabályozást javasolnék a napi egyszeri ellenőrzés helyett. Az állattartó a jó gazda gondosságával köteles eljárni - szoktuk mondani. Egészen másként kell gondozni egy óriáskígyót, egy mindenperces vagy egy szülni készülő jószágot, vagy egy szabadon tartott állatot. Az állat kíméleténél és az állatkínzás tiltásánál gondolni kell a vadászatra vagy az őrzésre, a vagyonvédelemre használt állatokra és a cirkuszi állatokra. I tt megfogalmazásbeli pontosításokat javasolnánk. Egyértelműen tiltani kell az állatviadalokat. Pontosan meg kell határozni a sok vitát kiváltó liba- és kacsatömést vagy a toll tépésének engedélyezett módozatait is. A 8. §ban a "szokásos beavatkozások" meg fogalmazást nem tartom jónak. Nem lehet konzerválni esetleg már ma is elfogadhatatlan szokásokat egy ilyen megfogalmazással. A sebészi beavatkozások tilalmánál gondolni kell olyan beavatkozásokra, amelyek nem férnek bele a tervezet által engedélyezett körb e, de esetenként el kell őket végezni. Ilyenek például az agyarazás, a szarvtalanítás, a sertés vagy a birka farokcsonkítása. Leölésnél a kábítási kötelezettséget előbbutóbb a házi vágásokra is ki kell terjeszteni. Jelentősen bővülhet a vágóállatok köre i s - strucc, szarvas, krokodil , ezért ebben a kérdésben csatlakozom Medgyasszay képviselő és kollegám véleményéhez, aki azt mondta, hogy ezt valamilyen miniszteri rendeletnek kellene karban tartania, a vágóállatok körét. A rituális vágás kérdését is ponto sabban kell szabályozni, nehogy előálljon az a helyzet, hogy megengedhetetlen technológiákkal lehessen a rituális vágás fogalma mögé bújni. A veszélyes állat tartásánál nem a közterületre való bejutást, hanem a tartási helyről való kijutást kell megakadály ozni, és a megfogalmazást is így kell megváltoztatni. A veszélyes állatok köre
