Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DÖGEI IMRE (FKGP):
278 jöved elemszerzésének és életkörülményeinek fontosságát, javítását. Ekörül forog tulajdonképpen az összes beterjesztett javaslat, valamint annak elfogadása. Elsősorban mindenképpen - írja tovább a javaslat - a munkahelyteremtés meghatározó egy területfejlesztés életében. Ez természetes, hiszen, ha arról beszélünk, hogy területet fejlesztünk, először is az alapoknál egy munkahelyteremtésnél kell kezdeni. Ez magába foglalja bizonyos fokig a települések öntevékenységét annak a munkahelynek a megteremtésével kapcsola tban, mert a megközelítés, az áru elszállítása, a nyersanyagok odavitele, sok minden egyéb befolyásolja azt, hogy a terület gazdaságilag jövedelmező legyen, és ez nagyban hozzájárul a vidék fejlődéséhez, annak széppé és vonzóvá tételéhez, hogy egy varázsüt éssel odacsalogassa a polgárokat. Ez a Dunántúlra, a DunaTisza közére és a Tiszántúl térségére, összességében az egész országra egyaránt vonatkozik. Itt, ahogy hallgattam a hozzászólásokat, fejtegetéseket, én is eltérek a Dunántúltól, a DunaTisza közét i s átlépve a Tiszántúlt emelem elsősorban a figyelem középpontjába. A múlt héten szóltam arról, hogy ez a vidék mennyire elmaradott, mennyire hátrányos helyzetben van. Holott akkor, amikor az adottság - az agrárgazdaságot jeleztem itt egy szakaszban a törvé nytervezet kapcsán - rendkívüli odafigyelést igényel. Ez a térség száz éveken keresztül meghatározója volt a magyar gazdasági életnek, a mezőgazdaságot tekintve vitte a vezérfonalat. Nyilván iparilag nem volt nagyon fejlett, azonban a századok folyamán kia lakult egy olyan ipari bázis... - ez már BorsodAbaújZemplén megyére vonatkoztatva, Miskolc, majd Debrecen, egy kézműipari réteget foglalt magába, a Tiszántúlnak meghatározó része volt Debrecen és környéke, de az Alföld legalább olyan fontos szerepet játs zott mindig Magyarország gazdasági életében. Ez sajnos az utóbbi tízhúsz évben megszűnt, teljesen más irányba terelődtek a területfejlesztéssel foglalkozó tényezők. Ezt a lemaradást vagy ezt stagnálást mindenképpen fel kell frissíteni, és sajnos ennek a k ormánynak erre már nem sok ideje van. Mindenesetre a rendelet meghozatala rendkívül fontos, hogy ezt már ne kelljen újra megalkotni, legfeljebb módosítással jobbá tenni, ez mindképpen szükségeltetik, és a következő kormánynak is lesz egy koncepcióelképzelé se, amit ebbe vagy beleilleszt, vagy némelyiket újjáalakítja, de hogy mindenképpen előbbre kell lépni, az biztos. Mint ahogy már elmondtam, most is el tudom mondani: a munkahelyteremtés jelenti tulajdonképpen a vidék infrastruktúráját. Mi adódik a települé sen, amiből az a térség el tud indulni? Itt a mezőgazdaságról tudok beszélni, de tudok beszélni a turizmusról is, hiszen a Tisza folyó kettészeli az Alföldet, jelentős része ezen a területen fekszik, amely csodálatos természeti kincsekkel rendelkezik. A Ti sza folyó partja rendkívül vonzza a vadászatot, a halászatot, a turisztikát, hiszen egy őstermészet alakul ki a területet szemlélő ember előtt, amely csak vonzani tudja a külföldieket. Ha ezt olyan úthálózattal tudnánk felgyorsítani, bekapcsolni a vérkerin gésbe, akkor igenis beszélhetnénk turizmusról, mert megkapó a látvány. Megkapó az a látvány, azok az árterületek, amelyek keresztülszelik olyan megkapó területekkel, amelyek vonzzák a turistákat. Hiszen szinte azt hiszi az ember, hogy egy őstermészet, egy ős valami van ott, amit még senki nem fedezett fel. De nem arról van szó, hogy nem fedezték fel, hanem inkább elhanyagolták, és ez az dolog, ami olyan szürkeállományt biztosítana a természeti kultúrának, amit elhanyagolni semmiképpen nem lehet. Ugyanakkor a lakosság kész arra, hogy ebbe bekapcsolódjon. Ha csak annyit mondok: Szolnok megye mindjárt a Tiszántúl egyik legszélsőségesebb megyéje, amely ugyan két részre oszlik, átnyúlik a DunaTisza közére is, azonban a túlnyomó része a Nagykunság, majd továbbmeg y HajdúBihar, SzabolcsSzatmárBereg és BorsodAbaújZemplén megyén. Ezek a területek meg tudják maguknak szerezni azt a lehetőséget, ha hagyják, és a koncepciónak ez a legfontosabb pillére, amelyre mindenképpen számítani kell a közeljövőben.
