Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
238 Emellett még azoknál a vállalkozásoknál is, amelyek kaphatnak banki hitelt, az azzal járó adósságszolgálat a felfutás gátjává válhat, mivel a törlesztést rendszerint már akkor meg kell kezdeniük, amikor a jövedelemtermelő képességük még alacsony, az tehát elvonja a forrásokat a további fejlesztési beruházások elől. Éppen ezért a vállalkozások ezen körében a számottevő fejlesztéseket többnyire nem lehet hitelfelvétellel finanszírozni. Ebben a körben a fejlesztés finanszírozására a tartós tőkebevonás alkalmas. A jelen leg működő pénzügyi intézményrendszerünk csak részben megfelelő arra, hogy megoldja az alultőkésített vállalkozások problémáit. Ezen a helyzeten segíthet a kockázati tőketársaságok, illetve tőkealapok intézményének létrehozása. Tisztelt Ház! Az aggályok el oszlatására ki kell emelni, hogy a törvény nem fosztja meg az itt működő kockázati tőkéseket az eddig élvezett döntési és cselekvési szabadságuktól, s a jövőben sem nehezíti meg számukra a piacra lépést. A szabályozás nem kényszeríti a kockázati tőkéseket az új feltételek elfogadására. Az üzletág sajátosságaihoz illesztett mozgásformát kínál azoknak, akik az azzal járó előnyökért vállalják a szabályok betartását. Ezek a szabályok részben az ide befektetők, részben a kockázati tőkét befogadó vállalkozások és szerű biztonságát és úgyszintén a gazdaság áttekinthető és kiszámítható működésének védelmét szolgálják. Bizonyos előírásokat pedig a sajátos adószabályok tesznek szükségessé. Mindazoknak, akik ezt nem vállalják, a törvény érintetlenül meghagyja az eddig é lvezett döntési és cselekvési szabadságukat. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a külföldi kockázati tőke minél erőteljesebben vegyen részt a magyar vállalkozások fejlesztésében s hogy ehhez hazai kockázati tőkések is társuljanak. A kockázati tőkéről szól ó törvény megalkotásának szükségességét szakmai szempontból a következők indokolják: 1. Ahhoz, hogy a kockázati tőkecégek a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő mértékben vegyenek részt a vállalkozások fejlesztésében, elengedhetetlen olyan feltételrendszer kialakítása, elsősorban az ilyen számviteli és adózási szabályok bevezetése, amely ésszerű mértékben figyelembe veszi az üzletág sajátosságait. 2. Tudomásul kell vennünk, hogy a kockázati tőke csak akkor képes ellátni a maga pénzügyi közvetítő szerepét a v állalkozások finanszírozásában, ha a pénztulajdonosok hajlandók ide befektetni. Ezért kell a befektetési hajlandóságot olyan szabályozással erősíteni, amely ésszerű mértékben kompenzálja a kockázati tőke versenyhátrányát - hosszú futamidők, bizonytalan meg térülés - a megtakarítások piacán. Nagy figyelmet fordítottunk ugyanakkor arra, hogy ez a szabályozás versenysemleges legyen, s ne adjon lehetőséget az adórendszer kijátszására. 3. A rendezett jogi keretek mindig fontosak a befektetők számára. Minden bizon nyal nagyban segíti a jelentősebb hazai és külföldi tőke bekapcsolódását vállalkozásaink kockázati finanszírozásába, ha jogilag rendezett feltételek és e területekhez illeszkedő szabályok között történik a forrásgyűjtés és felhasználás. 4. Célszerű megter emteni annak jogi lehetőségét és kereteit, hogy a kockázati tőke önálló jogi személyiségű alapok formájában is működhessen. A kockázati tőke alapszerű működését az eddigi jogi szabályozás nem tette lehetővé. 5. A befektetési alapokra vonatkozó törvényi sza bályozásunk gyakorlatilag kizárja, hogy ezek a vállalkozások kockázati finanszírozásával foglalkozhassanak. Ez nem a szabályozás hibája. A befektetési alapok a kockázati tőkétől eltérő minőséget képviselnek a pénz- és tőkepiacon, s törvényi szabályozásuk e hhez illeszkedik. Alapos mérlegelés után döntöttünk úgy, hogy a kockázati tőke szabályozása nem illeszthető be a befektetési alapok szabályozásába. 6. Gazdaságfejlesztési céljainkat jól szolgálná, ha megfelelően kedvező adófeltételek és számviteli szabályo k biztosításával elérnénk, hogy KözépKeletEurópában Magyarországon telepedjenek meg külföldi tőkét mozgósító kockázati tőkecégek és alapok, s innen végezzék el pénzügyi műveleteiket.
