Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 9 (334. szám) - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
239 7. A pé nztulajdonosok, valamint a finanszírozást kereső vállalkozások érdekében célszerű a kockázati tőketársaságok és alapok pénzügyi közvetítő szerepéhez illeszkedő garanciális szabályokkal is erősíteni ezen piaci szereplők megbízhatóságát. 8. A pénz- és tőkepi ac zavartalan működésének s a kellő tapasztalatokkal nem rendelkező pénztulajdonosok védelmében biztosítani kell, hogy a forrásgyűjtőként megjelenő kockázati tőkecégek ne legyenek összetéveszthetőek a más minőséget képviselő szereplőkkel. Tisztelt Ház! A k ockázati tőke működésének egyik kulcskérdése a befektetésekből való kivonulás megvalósítása. Ennek leggyakoribb eszköze, hogy a kockázati tőketársaság, illetve alap a tulajdoni hányadát eladja a tulajdonostársaknak vagy szakmai befektetőknek. A legjobb vál lalatok esetében a kivonulás megvalósításának lehetőségét a tőzsdei bevezetés kínálja. Mindenütt jelen levő igény ugyanakkor az is, hogy jöjjenek létre olyan szervezett értékpapírpiacok, illetve a meglévő piacok olyan szekciói, amelyek képesek és alkalmasa k a nagy növekedési képességű kis- és középvállalkozások értékpapírjainak bevezetésére és forgalmazására. Ilyen sajátos értékpapírpiacot hozott létre az USA, és most indulnak hasonló piacok Európában is. Európai integrációnktól várható, hogy ezek a piacok mindinkább elérhetővé válnak a magyar vállalkozások számára is. A törvénytervezet a befektetésekből való kivonuláshoz sajátos szabályokat nem rendel, hanem a kockázati tőke számára is meghagyja mindazt a döntési és cselekvési szabadságot, amelyet más befek tetők is élveznek. Világosan látjuk, hogy ez a törvény önmagában nem alkalmas arra, hogy megoldja a kis- és középvállalati kör problémáinak nagy részét, viszont hasznos része lehet annak. Ennek alátámasztására először gondoljunk arra, hogy a kockázati tőke társaságok, illetve alapok minimális alaptőkeigénye csak 500 millió forint, és ekkora alaptőke mellett egy befektetésre maximum 75 millió forint, vagyis középvállalkozási mértékrend fordítható. A kockázati tőke nagyobb aktivitása világszerte elsősorban a n agy növekedési képességű, közepes és nagyobb kisvállalkozások esélyeit bővíti arra, hogy hozzájuthassanak a fejlesztésükhöz szükséges finanszírozáshoz és szintúgy ahhoz a fejlesztést segítő közreműködéshez, amelyet a kockázati tőke biztosít a részvételével működő vállalkozásoknak. A kis- és közepes méretű vállalkozások nagyobb köre, amely közvetlenül nem részesül a kockázati tőkebefektetés előnyeiből, a kockázati tőke révén megerősödő vállalkozások piacán való beszállítási lehetőségek, illetve az azok növek edésével bővülő gazdasági kapcsolatok, valamint a gazdaság élénkülése és erősödése révén élvezi ennek előnyeit. Tanulságul szolgálhatnak számunkra az Európai Uniónak a kockázati tőkebefektető finanszírozó aktivitásának ösztönzésére és irányítására vonatkoz ó törekvései. Az EU a maga gazdaságfejlesztési programjai keretében láthatóan nagy figyelmet szentel az olyan eszközök, programok kialakításának és alkalmazásának, amelyek révén ösztönözhetik a kockázati tőkevállalkozás fejlesztő és finanszírozó tevékenysé gét és különösen annak bekapcsolódását a kis- és közepes vállalkozások, valamint az innovációt megvalósító vállalkozások fejlesztésébe. A legjobb, fejlődőképes kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetének javítására a törvénytervezet egy állami vi szontgaranciával megerősített tőkegaranciakonstrukcióval ösztönzi a kockázati tőkebefektetőket arra, hogy befektetéseik során ne kerüljék el a kis- és középvállalkozásokat, hanem hajlandók legyenek e szektort is célpiacuknak tekinteni. (18.30) Az állami r észvétel nem a kockázati tőkebefektetés lényegét jelentő kockázat csökkentését jelenti, hanem kizárólag a kis- és középvállalkozói szektor kockázati tőkéhez jutási esélyeit hivatott javítani azáltal, hogy e szektor helyzetéből fakadó extrakockázat kiegyenl ítésére irányul. A tőkegarancia nem a kockázat átvállalását, hanem ésszerű, piaci alapú megosztását jelenti. Az állami segítség reményeink szerint a kisvállalkozó bizalmát is erősíti a számára oly fontos működő tőke befogadásában.
