Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Dr. Sepsey Tamás (MDF) - a miniszterelnökhöz - "Miért nem tesz eleget a kormány az Alkotmánybíróság 37/1996. (IX.4.) határozatában foglaltaknak?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
153 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Sepsey Tamás, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: "Miért nem tesz eleget a kormány az Alkotmánybírósá g 37/1996.(IX.4.) határozatában foglaltaknak?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Kovács László külügyminiszter válaszol. Megadom a szót dr. Sepsey Tamás képviselő úrnak. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Három a magyar igazság - tartja a közmondás. Én harmadszorra hozom ezt a témát a tisztelt Országgyűlés elé. Sajnos harmadszorra, mert 1996 őszén az Alk otmánybíróság arra kötelezte a magyar törvényhozást, hogy '97 nyaráig alkosson törvényt a nemzetközi szerződésekkel okozott károk kárpótlásáról. Ez a mai napig nem történt meg. Tavaly ősszel, szeptemberben és novemberben kérdeztem a miniszterelnök urat, ak inek nevében a válaszoló külügyi államtitkár ígéretet tett arra, hogy még a téli, a múltkori ülésszakon fogunk szavazni erről a törvényjavaslatról. Utólag annyit mondott, hogy ez már valóban nem fog megtörténni, de a Külügyminisztérium mindent megtesz azér t, hogy ez a törvényjavaslat még a '9498as Országgyűlés elé kerüljön. Nem szerepel a kormány jogalkotási programjában. Ezért kénytelen vagyok ismét az ország nyilvánossága előtt megkérdezni: ha tegnapi beszédében a miniszterelnök úr azt mondta, hogy alko tmányos kötelességünk a kisebbségek parlamenti képviseletéről rendelkezni, akkor miért nem alkotmányos kötelességünk a többségben levő magyarságot ért károk kárpótlásáról rendelkeznünk. (15.20) Ötven évvel ezelőtt a magyarságuk miatt tíz- és tízezer embert ől elvették a tulajdonát, és az elvett tulajdont beszámították Magyarországnak a második világháború során fizetendő jóvátételi kötelezettségébe. Még azok a képviselőtársaim is, akiknek a választókörzetében tízezrével vannak ilyenek, esetleg figyelhetnének , mert ötvenéves mulasztásban van az Országgyűlés ezekkel az állampolgárokkal szemben! A Felvidéken azokról a helyekről, ahol születtek, erőszakkal elűzték őket. A Bácskából elmenekültek, hisz jól tudjuk, hogy negyvenezer magyart öltek meg 1944 őszén. Ezek nek az embereknek a javait a magyar állam beszámította a háborús jóvátételbe, és vállalta, hogy kártalanítani fogja őket. Ötven éve nem született meg ez a jogszabály! Az Alkotmánybíróság ezért kötelezte az Országgyűlést arra, hogy tegyen eleget e félévszáz ados jogalkotói kötelezettségének. Úgy tűnik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyarokkal ennek az Országgyűlésnek a kormánypárti többsége nem kíván foglalkozni. Szomorú! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Jogalkotói kötele zettségünknek, kérem, tegyünk eleget, és a kormány terjessze be ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Kösz önöm, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! 1993ban az Országgyűlés MDFfrakciójának kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztériumban elkészült az állampolgárok tulajdonában az állam által kötött nemzetközi szerződésekkel okozott károk részleges kárpótlásá ról szóló törvény első tervezete. A tervezet a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodásokat alapul véve kívánt átfogó megoldást nyújtani a külföldön lévő egykori magyar tulajdonok és követelések rendezésére. Ismereteim szerint a tervezet előkészít ésében az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal is részt vett, amelynek akkor ön, tisztelt képviselőtársam, volt az elnöke. Az akkori kormány
