Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak

1998. március 16 (346. szám) - Sasvári Szilárd (Fidesz) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Van-e valamilyen elképzelés a dél-budai tranzitforgalom rövid távú csökkentésére?" címmel - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:

1433 Sasvári Szilárd (Fidesz) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi

miniszterhez - "Vane valamilyen elképzelés a délbudai tranzitforgalom rövid távú csökkentésére?" címmel ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Tisztelt Országgyűlés! Sasvári Szilárd, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterh

ez: "Vane valamilyen elképzelés a délbudai tranzitforgalom rövid távú csökkentésére?" címmel. Megadom a szót Sasvári Szilárd képviselő úrnak. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz)

: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Miközben az épülő autópályák díjairól egyre több szó esik és újraújra föllángolnak a viták, addig egyre kevésbé esik szó

azokról az autópályákról, amelyeket igazán össze kellene kötni. Közismert, hogy az ország közúthálózati szerkezete olyan, ami miatt mind a tranzitforga

lom, mind a több megyét érintő belső forgalom kényszerűen a fővároson halad át. Aki ma

Hegyeshalomtól Záhonyig vagy Nagylakig szeretne eljutni, az éppúgy kénytelen keresztülhaladni a

fővároson, mint az, aki Székesfehérvárról igyekszik Salgótarjánba vagy Pé

csről Miskolcra. Tisztelt Miniszter Úr! A bővülő keletnyugati kapcsolatok miatt ma egyre nagyobb forgalom zajlik le NyugatEurópa és a FÁK országai között. Itt is a tranzitforgalom jelenti a legnagyobb

gondot. Tény az is, hogy az M0ás körgyűrű meglévő sz

akasza ez alól a forgalom alól a fővárost

nem tehermentesíti. Éppen ezért ma ez a forgalom - az áradó folyó mintájára - a lehető legrövidebb

utat igyekszik megtalálni. A pesti részen ez a Könyves Kálmán körúton részben megoldódott,

rendkívül kedvezőtlen a

helyzet azonban DélBudán. Itt nincsenek meg azok a feltételek, amelyek az

átmenő forgalom fogadására és átvezetésére alkalmassá tennék ezt az önkormányzati részt. Az emiatt

jelentkező környezeti károk, a zaj- és légszennyezés rendkívüli módon nyugtalanítj

a DélBuda lakosait. Talán ön is ismer olyan statisztikai adatokat, amely szerint a fővárosi ráktengely - éppen e

jelentős környezeti hatások miatt - a XI. és a XXII. kerületi részen ér véget. A kormány döntött az M0ás körgyűrű továbbépítése tárgyában. Me

glepő módon azonban nem

az M3as és az M5ös autópálya összekötő szakasza építésének felgyorsítására tette meg gyorsítási

javaslatát, nem ennek adott prioritást, hanem a 2es út és az M3as közötti szakasz építésének. E döntés kapcsán a kérdésem a következ

ő: Milyen forgalmi adatok alapján indokolják az M0ás északkeleti részének elsőbbségét? Mekkora

ma az M7es, M1es, 6os út irányából az M3as felé irányuló forgalom? Az M0ás körgyűrű

délkeleti szakaszának felépítéséig milyen módon kívánják a fővárossal k

özösen DélBuda forgalmát

tehermentesíteni, de legalábbis az itt menő forgalmat felgyorsítani? Tisztelettel várom válaszát.

(Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária)

: Köszönöm szépen. Az interpellációra dr. Lotz Károly közlekedési, hírközlés

i és vízügyi

miniszter válaszol. Megadom a szót. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az M0ás körgyűrű megépítése már a

hetvenes évek óta szerepel az országos közúthálózat fejles

ztései között és a fővárosi általános

rendezési tervben. Ez az útvonal az Európai Unió által a középeurópai térségben kijelölt tíz,

úgynevezett európai korridor vagy európai folyosó közül kettőnek is a része. Az M0ás körgyűrű

első lépéseként, mint ismert

, a déli szektor készült el. A '94. évi forgalomba helyezés óriási