Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 15 (345. szám) - Az Országgyűlés elnökének ünnepi beszéde - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÁL ZOLTÁN, az Országgyűlés elnöke:
1369 forradalom nagyszerűsége éppen abban rejl ett, hogy kora társadalmának minden területét érintette és átformálta. Magyarország történetében az országgyűlés különleges jelentősége a XIII. századtól megfigyelhető. Ismert, de ilyen jelentős évfordulón mégis felidézhetjük, hogy a szabadságjogok ősforrá sának tekintett 1215. évi angol Magna Charta után mindössze hét évvel II. András királyunk kiadta az Aranybullát, amelyben a szigetországihoz hasonló fontos szabadságjogokat fogalmazott meg a magyar nemesség számára. A rendi országgyűlés a XV. században ny erte el kiforrott formáját s maradt fenn egészen az 1848as forradalomig. A forradalom lendülete, a plebejus vezérek és tömegek nyomása, valamint a nemesség reformerőinek elszántsága kellett ahhoz, hogy az áprilisi törvényekben létrejöjjön a kor szí nvonalán álló népképviseleti és parlamentáris kormányzati rendszer. Az áprilisi törvények deklaráltan csak a polgári átalakulás alapjait rakták le. Több tárgyban ideiglenes törvények születtek, illetve olyan határozatok, amelyek később meghozandó törvények körvonalait vázolták fel. A forradalom törvényhozásának azonban nem volt módja alkotómunkájának befejezésére. Az új alkotmányos rendszer a saját logikája szerint sem teljesedhetett ki. 1848 őszétől az uralkodó nem szentesítette az eléje terjesztett magyar törvényeket, politikai, majd katonai ellentámadásba ment át. Erre válaszul Magyarország is függetlenségi harcra kényszerült. Az országgyűlés szerepét fokozatosan átvette a honvédelmi bizottmány, és 1849ben - az Ausztriával való szakítás után - parlamentá ris köztársaságként készült a nemzet az ellenséges katonai invázió kivédésére. Az elnyomatás évei után az 1867es kiegyezésben és az ország azt követő felvirágzásában azonban benne voltak 1848 közjogi vívmányai is. Ugyanakkor tény, hogy sem ekkor, sem a ké sőbbi évtizedekben nem sikerült összekapcsolni a parlamentarizmust mint kormányzati formát valóságos társadalmi demokráciával, ahol a hatalom megosztása, a joguralom nem elvont eszményként, hanem megélt élményként válik értékké mindenki számára, olyan érté kké, amelyért érdemes küzdeni, amelyért érdemes áldozatokat hozni. 198990ben adódott a lehetőség, hogy ezt az évszázados mulasztásunkat pótoljuk. Büszkék lehetünk rá, hogy sikeresnek ígérkező kísérlet részesei lehetünk. Ma minden kritika elismerése melle tt is joggal állíthatjuk, hogy parlamentáris kormányzásunk jó úton halad, hogy valóságos demokráciával párosuljon. Bizonyítja ezt, hogy a közmegegyezéssel kialakított alkotmányos berendezkedésünk erjesztője és egyben stabilizálója volt az átalakulásnak, és döntő szerepe volt abban, hogy a történelmileg eddig nem ismert rendszerváltozás hatalmas társadalmi megrázkódtatásai nem lépték át a demokráciában megszokott konfliktusok mértékét. Ma már joggal beszélhetünk az átalakulás új szakaszáról. Magyarország eli smert tagja Európa és a világ demokratikus közösségének, és a gazdaság fejlődése a szociális helyzet javulásának valóságos ígéretét hordozza egyre több ember számára. Bizonyítani tudtuk, hogy lehet demokratikus eszközökkel új tulajdonviszonyokat létrehozni , a gazdaság struktúráját gyökeresen átalakítani, betagozódni a világgazdaság fő áramaiba, kitörni a zsákutcából. Tisztelt Országgyűlés! Ha igaz - márpedig igaz , hogy az elmúlt nyolc esztendőben megváltozott a társadalomnak, mindenekelőtt a gazdaságnak a z a közege, amelyben a közjogi intézmények, köztük az Országgyűlés működnek, akkor természetesnek kell vennünk a változás, a változtatás szükségességét és igényét. A változást ösztönzi az is, hogy az Országgyűlés, mondhatni, külső állami környezetét jelent ő intézmények is módosultak az elmúlt időszakban, illetőleg működésükben felhalmozódott annyi tapasztalat, amely alapot adhat megfontolt változtatásokra. Változott az Országgyűlés politikai környezete is. Mindezek bizonyítására néhány kiragadott példa: A k övetkező ciklusban teljeskörűen működésbe lép egy új igazságszolgáltatási struktúra; reményeim szerint a holnapi napon az Országgyűlés dönt arról, hogy a hazánkban élő etnikumok és kisebbségek intézményes parlamenti mandátumhoz jutnak; a következő ciklusba n teljeskörűen állnak
