Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 15 (345. szám) - A képviselőcsoportok nevében elhangzó felszólalások: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
1370 majd rendelkezésünkre az országgyűlési biztosok munkájának tapasztalatai. Úgy gondolom, elegendő muníció van ahhoz is, hogy az Állami Számvevőszékre, a helyi, területi, valamint a társadalombiztosítási önkormányzatokra vonatkozó válto ztatásokat is végiggondoljuk. (16.50) A külső politikai környezetet illetően pedig érdemes kiemelni az egyre inkább megszilárduló érdekegyeztetés rendszerét és az erősödő civil társadalmat. És akkor még nem beszéltem az Európai Unióhoz való csatlakozásunk kihívásairól. A kérdés tehát úgy vetődik fel, elébe tudunke menni a szükséges változásoknak, megtervezve, előkészítve és szisztematikusan összehangolva őket, hogy erősítsük a parlamentarizmus és a demokrácia kapcsolatát mind a gyakorlatban, mind az embere k gondolkodásában, hogy növeljük a társadalom és az állam működésének hatékonyságát, megteremtsük a politika és a politikus iránti bizalmat. Úgy vélem, ha meglesz a kellő akarat és bölcsesség, akkor válaszolni tudunk e kihívásokra. Az új alkotmány kidolgoz ásának abbamaradt folyamata során egy sor kérdésben már megindult a szakmai és politikai vita. A felvetődött elgondolások széles skálán húzódnak. Megint csak példaszerűen ezek közül néhányat: ilyen a második kamara felállítása, hozzátéve, hogy igazán még n em tisztázódott ennek funkciója, azaz korrekciós vagy képviseleti jellegű legyene. Ha ez utóbbi, akkor milyen képviseletet jelenítsen meg? Ezzel összefüggésben nyilvánvalóan ugyancsak felvetődik a választási rendszer reformja is, bár e vonatkozásban is so kfajta javaslat él. Tisztázandó, hogy miként lehetne javítani a törvényhozás szakmai színvonalát, és mi ebben az Országgyűlés és a kormány feladata. Ezzel összefüggésben jelentkezik az a kérdés is, hogy az egyéni képviselői jogokkal szemben erősíteni lehete a kollektív képviselői jogokat, s kiléphete a modern törvényhozás és képviselet - úgymond - a pártok fogságából. Miként lehetne tehermentesíteni a plenáris üléseket, nem kellenee az egyéni képviselői körzetben megválasztott képviselőknek megkülönbözte tett feltételeket biztosítani munkájukhoz, jóe a bizottságok jelenlegi rendszere, és milyen intézményeket kell létrehozni az Európai Unióhoz történő csatlakozási tárgyalások ellenőrzésére és a szükséges politikai egyeztetésre? Fel kell tenni a kérdést, ho gy minden szempontból egyensúlyban vannake ma az Országgyűlésben a demokrácia és a hatékonyság, a szólásszabadság és a tanácskozási rend érdekei. Hol húzódik a fecsegő parlament és a nemzet legrangosabb politikai fóruma közötti határ? Meddig egészséges a civil társadalom befolyása, és hol kezdődik a káros, a közjót veszélyeztető lobbyzás? És a sort még folytathatnám. Biztos vagyok benne, hogy a májusban megválasztott Országgyűlés azon lesz, hogy a ma még kérdésként megfogalmazott problémákra kiérlelt válas zt adjon. Tisztelt Országgyűlés! Az előzőkben felsorolt kérdések, problémák általában is a modern parlamentáris demokrácia kérdései és problémái. Európa, de a világ majd minden demokratikus országa ilyen vagy hasonló problémákkal küzd. S ha belegondolunk, mi minden van mögöttünk az elmúlt 150 év alatt, míg ide eljutottunk, azaz hogy azonos problémáink legyenek a világ fejlettebb részének népeivel, s azokkal együtt és egy időben kereshessük a választ, akkor egyszerre foghat el bennünket a keserűség, az elkes eredettség a sok eltékozolt, felesleges áldozatért, a gyászért, vérért, verejtékért és hibákért. És egyszerre érezhetünk elégedettséget, sőt büszkeséget s magabiztosságot. Minden történelmi balsors mellett is itt tartunk, s jórészt a magunk erejéből. S ha sikerül választ adni az újabb kihívásokra, talán jobb lelkiismerettel hallgathatjuk újra Petőfi Sándor versét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) A képviselőcsoportok nevében elhangzó felszólalások: ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :
