Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - PALLAG LÁSZLÓ (FKGP):
1363 (20.50) Jó egyrészt azért, mert a gyerekek megkapják azt a tejet, és ehhez szándékaink szerint esetleg majd a kiflit is, amely az egészségüket javítja. Másrészt jó a termelő számára is, mert egy belső újabb fogyasztási kört eredményez. Ahhoz azonban, hogy ez általános mértékű és az országban mindenütt, mindenki számára elérhető legyen, szüks ég van arra, hogy ehhez a társtárcák is partnerként álljanak hozzá. Ezért kérem képviselőtársam segítségét, hogy majd későbbi felszólalásaiban, esetleg leveleivel szorgalmazza: ahhoz a pénzügyi alaphoz, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium biztosít, egyé b tárcáktól is sikerüljön majd egy olyan jellegű bázist teremteni, amely a későbbiek folyamán az egész országban, mindenütt - szociális helyzetre való tekintet nélkül - az általános és középiskolás gyerekek számára lehetővé teszi, hogy naponta legalább két deci tejet kaphassanak. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm államtitkár úr felszólalását. "Miért adóztatják meg a fejlesztési hozzájárulást?" címmel ugyancsak napirend utáni felszólalásra kért lehetőséget Pall ag László képviselő úr, a kisgazda frakcióból. Megadom a szót. PALLAG LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm, elnök úr. A belterületi szennyvízcsatornahálózat létesítésével, illetve bővítésével összefüggésben a fejlesztéshez az önkormányzatok igénybe veszik egyrészt a s aját költségvetési forrásaikat, másrészt az általuk a különböző központi alapokból pályázatok útján elnyert támogatásokat, továbbá a helyi víziközműtársulatok által beszedett s a társulat által átadott érdekeltségi hozzájárulást, illetve az ennek mintegy megelőlegezése céljából a társulat által felvett, fejlesztési céllal átadott hitelt. A két utóbbi forrás jellegének az általános forgalmi adó szempontjából történő megítélése ügyében állásfoglalás kiadására kérték a Békés Megyei APEH Igazgatóságát. Az állá sfoglalás a következő: "A Pénzügyminisztérium és az adóhatóság vonatkozó álláspontja szerint a számviteli elszámolástól függetlenül a fejlesztési hozzájárulás megfizetése szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül. A hozzájárulásfizetés a csatlakozás jogá nak megszerzéséért fizetendő díjnak tekintendő, ezért az áfatörvény 8. §a értelmében szolgáltatás ellenértékének minősül, amelyre 25 százalékos mértékű forgalmiadófizetési kötelezettség vonatkozik." Az állásfoglalás idézett tartalmával a következők miatt nem értünk egyet. A vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvény - a társulatok egyik nevesített formájaként - rendelkezik az úgynevezett víziközműtársulatokról. A törvény értelmében ez a társulat közfeladatot lát el, tagjai az érdekeltségi területen i ngatlantulajdonnal rendelkező vagy azt használó természetes és jogi személyek, akik kötelesek a közfeladat ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni. A társulat közfeladatának minősül - többek között - a szennyvízelvezetés, a s zennyvíztisztítás érdekében vízi létesítmények létrehozása, fejlesztése. A társulati vagyon egyik forrása a tagok érdekeltségi díja, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. Az állami, önkormányzati hozzájárulás, valamint a tagok hozzájárulása a társulat tulajdonába kerül, kivéve, ha az állami támogatással az önkormányzat számol el. Amint az közismert, a kis- vagy nagyobb települések általában nincsenek olyan költségvetési kondícióban, hogy ezt a feladatot az egyéb lehetséges források bevonása nélkül el tudnák látni. Az egyrészt elképzelhető, másrészt pedig tény, hogy a nagyvárosok, illetve a főváros képes erre, azaz ott nincs szükség társulat létrehozására. A közmű kiépítésével az önkormányzat teljesítette kötelező feladatát, a lakosságnak a cs atlakozás jogának átengedéséért sem kell térítést fizetnie, hiszen nincs szükség fejlesztési hozzájárulás fizetésére sem. Kérdezzük: ott ki fizet és miért forgalmi adót?
