Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - Az ülés bezárása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor):
1364 Az effajta megközelítés pusztán arra kíván rávilágítani, hogy az állásfoglalás tartalm ának gyakorlati érvényesítése következményében vethetne fel alkotmányossági aggályokat, hiszen az adózás szempontjából az önkormányzat teherviselő képessége alapján különböztetné meg az állampolgárokat, éspedig éppen az eleve hátrányos helyzetben lévő tele pülések lakosságát sújtaná. Logikai érveink számát gyarapítja az, hogy a szennyvízcsatorna - mint szolgáltató közmű általi tényleges szolgáltatás - kizárólag abban az esetben vehető igénybe, ha a lakosság további saját beruházásban kiépíti az ahhoz történő csatlakozást. Ezzel szemben egy forgalomszervezési okból, hozzájárulás nélkül megépített vagy akár lakossági társulásban létrehozott út a lakosság részéről minden további beruházás nélkül igénybe vehető, mégsem jut eszébe senkinek, hogy ezen a címen forga lmi adót kellene fizetnie az út által érintett ingatlanok tulajdonosainak - hacsak a jelen felvetésünk nem váltja ki ezt az igényt. Legyen szabad néhány, a jogalkalmazás keretein túlmutató társadalompolitikai vonatkozására is rámutatni e problémának. A csa tornázás fejlesztése olyan fontos társadalompolitikai kérdés, hogy az önkormányzati törvény a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok közé sorolja, a már idézett vízgazdálkodási törvény pedig az ebben a tevékenységi körben működő víziközműtársulatoka t közfeladatot ellátó szerveknek minősítette. Az EUcsatlakozás feltételei között - éppen az ország környezetvédelmi fejlettségi szintjének emelése okán - ez kiemelt feladatként szerepel. Mindez együtt megengedi annak a következtetésnek a levonását, hogy a szennyvízcsatornázás - mint az egyik legköltségesebb kommunális beruházás fejlesztéséhez az önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő saját forrással, amit a törvényhozói és a központi államigazgatási szervek ilyenképpen is elismernek. Ezután már nem felt ételezhető senki részéről az, hogy valóban lenne az áfatörvénynek olyan politikailag célzott tartalma, miszerint az ehhez adott, bevont lakossági hozzájárulást - elnevezésére és kötelező vagy nem kötelező jellegére tekintet nélkül - meg kellene adóztatni. Ennek az ellenkezője véleményünk szerint nagyon is alapvető etikai problémát vet fel. Társulásunk ezzel a felterjesztéssel azt szeretné elérni, hogy az arra hatáskörrel rendelkező központi államigazgatási szerv - figyelembe véve az itt felhozott jogi, logi kai és politikai érveket is - mindenki számára világosan adja meg a törvénynek a tárgykörre vonatkozó értelmezését, amely reményünk szerint alkalmas lesz arra, hogy a kiadott állásfoglalás általunk kifogásolt tartalmát annullálja. Tisztelt Elnök Úr! Sajnál om, hogy a pénzügyi kormányzat e kérdés fontosságát figyelmen kívül hagyva nem volt hajlandó erre reagálni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Köszönöm. Ismét kérdezem a kormány képviselőjét, k íváne reagálni. Nem kíván. Az Országgyűlés következő ülésének összehívása ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának következő, ünnepi ülését 1998. március 15én, vasá rnap délután fél ötre összehívom. Az ülés bezárása ELNÖK (dr. Kávássy Sándor) :
