Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - Kuncze Gábor belügyminiszter együttes válasza az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat... - KUNCZE GÁBOR belügyminiszter:
1348 Megadom a szót Kuncze Gábor belügyminiszter úrnak, aki zárszavában válaszolni kíván a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat vitájában elhangzottakra is. Kuncze Gábor belügyminiszter úré a szó. (19.40) KUNCZE GÁBOR belügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány, továbbá az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosításából álló csomag, amelyről az Országgy űlésnek döntenie kell, a jogalkotás által alapot biztosít ahhoz, hogy az alkotmány és a kisebbségi törvény rendelkezéseinek, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének hosszab b idő óta igényelt választójogi feltételrendszeréhez végre megoldást találjunk. A hazánkban élő kisebbségekkel történő konzultációs folyamat eredményeként kialakult és hatpárti egyeztetésre is bocsátott törvényjavaslat szerint a kisebbségek országgyűlési k épviselőinek megválasztása az általánostól eltérő szabályok keretében a kedvezményes megkülönböztetés elvének érvényesítésével történne. Ennek a sajátos közjogi normákból álló, a kisebbségek számára esélyegyenlőséget biztosító választási rendszernek az alk almazása természetesen egyben azt is magában foglalja, hogy egyes alkotmányos elvek érvényesülését, így például az általános és egyenlő választójog követelményét a célok által vezérelten korlátozni kell. Az alkotmányos jogok korlátozása a szükséges mértékb en és ehhez igazodó arányokkal valamely más alkotmányos alapjog érvényesítése céljából jogállami feltételek között általában megengedett. A kormány megítélése szerint ugyanakkor alkotmányossági szempontból az a legkevésbé aggályos megoldás, ha a kisebbsége k képviselőinek megválasztására első alkalommal, azaz 1998ban nem az általános választásokkal együtt, májusban, hanem megfelelő felkészülési időt hagyva ez év októberében, az önkormányzati választásokkal egyidőben kerül sor. Úgy gondolom, hogy a kisebbség i választásokkal kapcsolatos parlamenti vita tanulságos volt. A törvénycsomag vitája kapcsán elhangzott pro és kontra érvek megvilágították a törvényjavaslatban foglalt szabályozás támogatható megoldásait és hiányosságait egyaránt. A leginkább vitatott kér dések egyike éppen a kisebbségi képviselők választásának időpontja volt. Itt és most a módosító indítványok közül ezért kiemelten ezekről kívánok szólni. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság módosító indítványai, amelyekkel mind az anyagi jog i, mind pedig az eljárásjogi szabályok hatályba lépését a törvény kihirdetésének napjára kívánják előrehozni, azt célozzák, hogy a kisebbségi országgyűlési képviselők választására a kormányjavaslat alapkoncepciójától eltérően már ez év májusában sor kerülh essen. Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kisebbségi országgyűlési képviselet megteremtése nemcsak rendkívül fontos, de a többéves mulasztás miatt sürgető feladatunk is. Sajnálatos tény, hogy a választási rendszer átfogó reformja az alkotmányozás i folyamat sikertelensége miatt nem történhetett meg, így a kisebbségi képviselet ügye is megoldatlan maradt. Mindazonáltal a kormány következetes álláspontja szerint a Magyar Köztársaság Országgyűlése a módosító javaslatokat vezérlő szándékokat elismerve az indítványok elfogadásával nagyobb kárt okozna a jogállamiság, jogbiztonság elvének megsértésével, mint amekkora előnnyel járhat a hazai kisebbségek országgyűlési képviselőinek májusi megválasztását szolgáló jogi lehetőségek biztosítása. A kormány állásp ontja azon az elvi okfejtésen alapszik, amelynek lényege a következő: Az országgyűlési képviselők 1998. évi választásának időpontját már több héttel ezelőtt kitűzte a köztársasági elnök, és a választás napjáig már most is kevesebb mint 72 nap van hátra. A jogbiztonságot feltételező jogállami működésben közjogi, szokásjogi gyakorlat, hogy a választás kitűzése után érdemben nem változhatnak meg a választójogi feltételek. Ezt a követelményt a szabadon választott parlamenti működési gyakorlat eddig következetes en érvényesítette.
