Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 10 (344. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás
1349 Az alkotmány tételes szabálya, miszerint a Magyar Köztársaság jogállam, ezt a közjogban érvényesítendő szokásjogi követelményt normatív paranccsal az alkotmányosság zsinórmértékéül írja elő. A jogbiztonság követelmé nye az Alkotmánybíróság nem egy döntése által megerősítve többek között azt jelenti, hogy valamennyi jogszabályt, így különösen a demokratikus alapintézményeket érintőeket olyan határnappal kell hatályba léptetni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a végrehajtásához szükséges felkészülésre. Ha a választások előtt néhány héttel fogad el az Országgyűlés egy olyan törvényt, amely kihirdetésének napján hatályba lépve egy teljesen új jogintézmény létrehozásával az addig még soha nem alkalmazott alkotmányjog i szabályokat iktat be választási rendszerünkbe, joggal felvetődhet a jogbiztonság sérelmének veszélye. Ezzel a megoldással ugyanis a választójog gyakorlását illetően nemcsak a választópolgárokat bizonytalaníthatja el, hanem a választások törvényességének biztosítására hivatott választási szervek korrekt munkáját is veszélyeztetheti ez az erőltetett menetű, felkészületlenséggel és kapkodással terhes közjogi helyzet. Ennél is jelentősebb probléma a kisebbségek választójoga, akik érdekében megalkotni szándéko zunk ezeket a szabályokat, akiket ugyanakkor a jog tartalmát tekintve sajátosan kétes értékű helyzetbe hozhatunk azáltal, hogy tételes jogot alkottunk ugyan, de a szavazásig rendelkezésre álló rövid időtartamra figyelemmel nem biztosítjuk a jogaik kiteljes ítéséhez és ezek gyakorlásához szükséges feltételeket. A jogbiztonság követelményéből fakad az az igény is, hogy a jogszabályok kiszámíthatóak legyenek. A kiszámíthatóság igencsak megkérdőjelezhető abban a jogrendben, ahol a választás kitűzése után a már m egkezdett választási folyamat közepette változnak meg az országgyűlési képviselőválasztás általános feltételei egy alapvető jelentőségű módosítás által. Mindezekre tekintettel a kormány álláspontja az, hogy a kisebbségek országgyűlési képviselőinek megvála sztásáról szóló törvények azonnali hatályba léptetése alkotmányjogi szempontból és az alkotmányos működés gyakorlata tekintetében egyaránt aggályokat támaszt, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az erre irányuló módosító javaslatokat ne fogadja el. Kérem tisztelt képviselőtársaimat ugyanakkor, hogy a jelzett törvényjavaslatokat az előterjesztők által támogatott módosító javaslatokkal szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : T isztelt Országgyűlés! Felkérem jegyző képviselőtársamat, ismertesse azokat a módosító javaslatokat, amelyek nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, valamint a szavazásra kért indítványokat. DR. TÓTH TIHAMÉR jegyző : Tisztelt Országgyűlés! A T/5390 /20. számú ajánlás 1., 3., 5., 8., 9., 10., 11., 14., 17., 18., 19., 20. pontjai valamint a T/5390/22. számú kiegészítő ajánlás 1., 2., 3. pontjai nem kapták meg a szükséges bizottsági támogatást, ezért ezekről nem határoz az Országgyűlés. Tisztelt Országg yűlés! Az SZDSZ képviselőcsoportja indítványozta az ajánlás 4., 6., 12. és 15., egymással összefüggő pontjairól történő szavazást. Ezek a javaslatok egyik bizottságban sem kaptak egyharmados támogatást. Az országgyűlési ké pviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás
