Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 2 (332. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
14 produkálni a lengyel gazdaság, amely ezelőtt egykét évvel még messze a magyar gazdaság mögött maradt. (Zaj az MSZP padsoraiban.) Szeretném figyelmébe ajánlani a KSH jelentését, az 1997. év 11. jelentése most jelent meg. Ezek ellentmondanak az ön álta l elmondott adatoknak. Ön azt mondta, hogy javult a munkanélküliség helyzete Magyarországon. Sajnálatos módon a KSH erről nem tud, hiszen azt írja, hogy a nemzetgazdaságban alkalmazásban lévők létszáma '97 januárja és novembere között csökkent - a regisztr ált munkahelyeké is. Ön azt mondja, hogy javultak a reálbérjövedelmek; 1,7 százalékos növekedésről van itt szó. De az igazsághoz tudnunk kell azt is, hogy 1989hez képest a mai reálbérek 72 százalékon állnak. Dicséretes ez a javulás - csak ahhoz képest, a hol a magyar gazdaság volt. (Folyamatos zaj.) Amennyire padlót fogott, ahhoz képest korai még a győzelmi fanfárokat megszólaltatni. És biztos vagyok benne, hogy nemcsak a makrogazdasági mutatók intenek minket óvatosságra, hanem az emberek, a polgárok állap ota. Ma, 1998 januárjában 800 ezer család küszködik közműtartozásokkal, összesen több mint 10 milliárd forint tartozása van a polgároknak. Ez azt jelenti, hogy a családok negyede nem tudja kifizetni. Szintén a KSH jelentése szerint a polgárok 25 százaléka él megalázó, embertelen körülmények között, a nyomor szintjén. Őszintén azt gondolom, hogy nem mehet jól egy országnak akkor, ha polgárainak rosszul megy. Nem hirdethetünk győzelmi jelentéseket itt, a parlamentben akkor, ha a polgárok jelentős része nyomor og. Bárki is kerül itt kormányra '98 májusában, egy ténnyel szembesülnie kell. Azzal, hogy '89ben létezett egyfajta jövedelemkülönbség Magyarországon a gazdagok 10 százaléka és a szegények 10 százaléka között. Ma az alsó 10 százalék és a felső 10 százalék között 17szeres a különbség. Tizenhétszeres! Sehol európai országban ezt az arányt, ezt a különbözőséget nem érték el, sehol! (Zaj a kormánypártok padsoraiban.) Az előttünk levő feladat az, hogy ezeket a jövedelemkülönbözőségeket úgy mérsékeljük, hogy ez ne jelentse a gazdaság visszavetését. Ön beszélt néhány szót az egészségügyről. Erről hosszabban kell majd beszélni. Lesz erre módunk itt. Egy biztos: lehet, hogy ön visszautasítja azokat a vádakat, hogy az egészségügy csődben van; ezeket a vádakat - ahog y ön fogalmazott - azonban három réteg fogalmazza meg: az orvosok, az ápolónők és a betegek. Nem Gógl Árpád bűne az, hogy a helyzet ilyen. Gógl Árpádnak mint a Magyar Orvosi Kamara elnökének kötelessége, hogy felhívja a figyelmet erre, bárki is legyen korm ányon. Azt gondolom, a FideszMagyar Polgári Pártnak megtiszteltetés, hogy Gógl doktor úr elfogadta felkérésünket, és irányítja ezen a területen a Fidesz egészségpolitikájára vonatkozó felkészülést. Még néhány szót: biztos vagyok benne, hogy sem a magyar e gészségügynek, sem az ön kormányának nem tesz jót az, hogy az egészségügyi miniszter vagy a népjóléti miniszter olyan személy, aki olyan doppingbotrányba keveredett egykor, amiért ma Németországban a hasonló doppingbotrányba keveredett, akkori döntéshozókk al szemben bűnvádi eljárás indult. Azokat az embereket (Az ellenzék padsoraiból: Így van! - Taps.) a Német Szövetségi Köztársaságban börtönnel fogják sújtani - és nem foglalhatnak helyet itt, előttünk egy bársonyszékben, kedves Kökény Mihály! (Az MSZP pads oraiból: Nem igaz! Hazugság! - Zaj a kormánypárti oldalon) A privatizáció lezárásáról említett néhány szót, amely szerint önök egy pártatlan vizsgálatot fognak indítani. A pártatlanság bizonyítékaként vagy garanciájaként ön azt említette, azért lesz pártat lan ez, mert önök pályázatot írtak ki. Mondhatta volna azt is, azért lesz pártatlan, mert golyóstollal írják; épp ennyi lett volna a pártatlanságra a garancia. A pártatlanságra egy garancia lenne, Horn miniszterelnök úr: az, ha a kormány betartaná a parlam ent által elfogadott privatizációs törvényt, és a törvénynek megfelelően a tárca nélküli miniszter asszony '97 végéig - a törvény betűjét figyelembe véve és tiszteletben tartva - gondoskodott volna arról, hogy létrejön az ÁPV Rt. irattára, ahol be lehet te kinteni az ÁPV Rt. eddigi ügyleteibe, és akkor valóban pártatlanul lehetne vizsgálni a privatizáció eddigi menetét.
