Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
125 pontosan a csatlakozási képességeink és lehetőségeink, a tárgyalások megindulása teszi lehetővé azt, hogy a z eddig jó néhány évtizeden keresztül bezárt, országhatárok közé zárt Magyarország sokkal szabadabban kommunikáljon szomszédaival, és az ország belső területeinek, belső régióinak a szomszédos országokkal való régióihoz való közelítése, az együttműködés, t ehát a nemzetközi kooperáció területe is újfajta erőként, hozzáadott értékként jelenjen meg a magyar társadalom és gazdaság számára. (12.30) Magyarul: tulajdonképpen visszanyerünk egy sokkal demokratikusabb Európában egy történelmi, kulturális, földrajzi e gységet, és ezen belül már egészen másképpen helyezkednek el az országnak azok a régiói - nevezetesen akár határmenti régiói is , mint eddig az elmúlt 4060, pontosabban most már 80 évben. Azt hiszem, ez egy nagyon fontos dolog akkor, amikor a régiókról b eszélünk. Azért is szólok erről még egyszer itt a parlamentben, mert úgy gondolom, nem lehet eleget beszélni arról, hogy valóban megváltozik Magyarország belső szerkezete, és meg kell hogy változzon az ehhez tartozó közigazgatási, irányítási intézményrends zer. Megítélésem szerint egy furcsa kettősség fog kialakulni a következő időszakban. A hagyományos közigazgatási kategóriáink, a település, a megye és maga a ország természetesen a fenntartó, üzemeltető, működtető kategóriának, a társadalom hétköznapi élet ének feltételeit kell hogy biztosítsa a mindennapi munkában, nagyon szoros kooperációban az adott terület társadalmi meghatározóival. Ugyanakkor viszont kialakul a településekből a kistérségi társulás - ismerjük ezeknek a kezdeti csíráit, kiváló példáit , kialakulnak a régiók, amelyek többékevésbé megyékre épülnek, nem kötelező érvénnyel, de nagyságrendjeiben azok határaira, valamint országunk az integráció révén átlépi a határokat, és természetesen európai összefüggésrendszerben egy fejlesztési tevékenys ég részévé válik. Magyarul ketté válik a hétköznap működtető, fenntartó funkció, és a kooperáción, az együttműködésen alapuló, társulásokon alapuló fejlesztési tevékenység. Amikor tehát továbbfejleszteni kívánjuk a politikai gondolkodásunkat, az intézményr endszert, a szabályozási rendszert, a gazdasági, pénzügyi háttereket, akkor arra kell gondolnunk, hogy itt mindig egyfajta kettősségnek kell megfelelnünk, ami között persze átjárhatóság van. Egyébként a csatlakozási igények is ezt mindenféleképpen előrevet ítik. Ezzel tehát már eleget is kell tennünk annak a negatív megítélési pontnak, amelyben azt írja az EU, hogy a végrehajtás során az új intézmények kialakulatlansága gondot okozhat. Igen. Azt kell elérnünk, hogy az így, egyébként a területfejlesztési törv ényben létrehozott intézményrendszer, az ott levő társulási formák, az állam, az önkormányzatok, a gazdaság közötti munkamegosztás erősödjék, de mindenkor ezekben a fejlesztési tanácsokban, fejlesztési célzattal, nem átlépve olyan kategóriákat és határokat , amelyeket egyébként a közigazgatási normák máskülönben előírnak. Nagyon fontosnak érzem a mai vitával kapcsolatban elmondani, hogy nagyon sokszor szakmai szempontból megkérdőjelezhető az, ahogy egyegy térség fejlesztésé vel kapcsolatban a hangsúlyokat kiemeljük. Ez természetes. Azt gondolom, mindannyiunknak tanulni kell azt, mit is jelent igazán a területfejlesztés. Nem kívánnék elméleti részletekbe bocsátkozni, de azért mégis elmondanám, hogy az elmúlt 45 évben mi "ágaza tiul" tanultunk meg fogalmazni. Megtanultuk azt, hogy a közlekedésnek, az iparnak, a mezőgazdaságnak, nagynagy ágazatoknak milyen összefüggései vannak. Később megtanultuk azt is, hogy egyegy ilyen ágazat területileg hogy oszlik meg, megtanultunk beszélni az iparról Borsod megyében, megtanultunk a közlekedés, a vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés különböző problémáiról beszélni egyegy régióban. Viszont amikor régióról beszélünk, akkor nem ez a lényeg! A lényeg az, hogy egy adott térségben levő természeti, műszaki, fizikai, társadalmi, gazdasági és intézményi rendszer milyen mértékben függ össze egymással, mennyire van egyensúlyban. Bármelyik elem elmozdulása negatív hatással van a többire, tehát itt mindig a szintézisre, a rendszerszemléletre kell a hangsúl yt fektetni.
