Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. február 3 (333. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kávássy Sándor): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
126 Ezért nagyon helyes volt, ami elhangzott, hogy az idegenforgalomról beszélni kell, az idegenforgalmat fejleszteni kell. Az idegenforgalom önmagában véve nem létező kategória, ez ágazati kategória; csak akkor létezik, ha természeti környezetben , ha egy szép városi környezetben, a hozzá tartozó utakban, hidakban, infrastruktúrában, az ott levő szolgáltató szektorban és így tovább gondolkodunk - magyarul: mindig a kölcsönhatásokban. És ez igazán ennek a gondolkodásmódnak az ereje, a szinergia, a k ülönböző erőforrások közötti együttműködés, kölcsönhatás, amely erősíti mindezek erejét. Ez a területfejlesztési koncepció erre épül. Azt hiszem, nem felesleges megismételni azt, hogy ebben a négy nagy kategóriában négy jelentős célt lehet kitűzni. Amikor azt mondom, hogy paradigmaváltásról van szó, akkor azt gondolom, hogy igenis, végre újra utol kell érnünk önmagunkat, tehát bátran jövőképet kell tudni alkotni, és meg kell mondani azt, hogy ezen belül mi az az egykét kiemelendő cél, amelynek az elérése a feladatok sorozatát, azaz a programok megfogalmazását lehetővé teszi. Akkor, amikor a természeti és művi környezet összhangjáról, környezeti elemeiről van szó, többen hangsúlyozták - én is kiemelném , hogy igenis a prioritás továbbra is az infrastruktúra . El kell érni azt, hogy a központi költségvetésben megfelelő társfinanszírozással, önkormányzati magántőke bevonásával, de végre az infrastruktúra a politika, a gazdasági tervezés központi kategóriájává váljon. Amikor a társadalmi összefüggéseket vizsgálj uk, amikor egyes társadalmi rétegek, adott esetben etnikumok nehéz helyzetéről van szó, amikor egyegy térség különbözőségeiről van szó, akkor tudnunk kell, hogy a következő időszakban mindenkit meg kell nyerni a helyi, települési, térségi gondolkodásnak, ami természetesen nem indulhat ki másból, mint az embernek saját magába vetett bizalmából, abból az öntudatból, abból az identitástudatból, hogy a helyünk - tulajdonképpen az én helyem, az ő helye, a mi helyünk - hol van a világban. Ezért ennek a területfe jlesztési koncepciónak alapvető szükségessége a társadalmi identitás fogalmát középpontba emelni, hiszen az a bizonyos nemzeti identitástudat, ami szükséges ahhoz, hogy európai integrációnk lehetőség szerint - ha nagy nehézségek mellett is - törésmentes le gyen kultúránk, jövőnk szempontjából, ehhez ez a fajta alulról építkezés, ennek elősegítése feltétlenül fontos. Amikor a gazdaságfejlesztést mindenki prioritásként veszi - és ez természetes, hiszen ez ennek az egyik fő motorja a maga kölcsönhatásrendszerén belül , akkor tudnunk kell azt, hogy a gazdaság csakis a kultúrán, csakis a vele való kölcsönhatásban, a képzettségen alapulhat, és amikor az innováció fogalmát középpontba emeljük, akkor nem egyszerűen az eszközök használatáról van szó, nemcsak valami h ightechről van szó, hanem arról, hogy ezt a magyar embernek alkalmazni, fejleszteni kell, hiszen ennek a kettőnek a kölcsönhatása kiemelendő. A legutolsó és a negyedik témakör a szervezetek és a szabályozás továbbfejlesztése. Igen, itt vissza kell térni arra, hogy ez a bizonyos EUdokumentum azt állítja: nem elégséges a minisztériumok, a regionális és a helyi szervek közötti koordináció, nem erős és elégséges a hazai regionális fejlesztési források nagyságrendje, elosztási mechanizmusa, decentralizációja, és ezeknek a forrásoknak konkrétan a területfejlesztésre fordítható hányada - ez el is hangzott ma délelőtt - valóban kevés. Én tehát azt gondolom, bátrabban kell a központi kormányzatnak azon gondolkodni, hogy az előbb említett regionális fejlődés irányá ba a régiók számára milyen mértékű, milyen mennyiségű, milyen célú eszközt tud átadni, hiszen azt, hogy konkrétan hol, mi a probléma, azt az adott helyen, az adott régióban élők közösen tudják eldönteni, nem pediglen valamilyen különleges, istenadta lehető ségként a központi kormányzat által. Tehát továbbra is fokozni kell azt a decentralizációs magatartást, a redisztribúció csökkentését, amelyet az előző négy évben ez a kormányzat már elért, illetve amelyre a szándékát felmutatta. Azt is tudni kell, tisztel t képviselőtársaim, hogy az elmúlt egy évben, a törvény megszületését követően több tíz olyan kormányhatározat született, amelyek között rendkívül jelentősek vannak, amelyek például az egyes pénzügyi alapok felhasználásáról, a közöttük levő koordinációról szólnak,
