Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 9 (343. szám) - "Az ország közbiztonságáról" szóló politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KATONA BÉLA (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
1213 gondolkodó kormány, amely ad magára valamit és komolyan veszi a demokráciát, megfogadta volna Franz Josef tanácsait - kivéve a mi kormányainkat. Vizsgáljuk meg, hogy milyen sanda szándékok vezették a mi kormányainkat arra, hogy ne fogadjanak szót a nagy bajor demokratának! Az alkotmány 40/A. § (2) bekezdése kimondja: "A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme". Bibó István szerint a demokrác ia azt jelenti, hogy félelem nélkül élni. A polgárok személyi és vagyoni biztonsága nélkül nem beszélhetünk semmiféle állampolgári szabadságról. Az elmúlt választások során Horn Gyula a televízióban kijelentette: ez a választás arról szól, hogy ebben az or szágban többé ne kelljen félnie senkinek. Igaza volt miniszterelnök úrnak, az emberek nem félnek - hanem rettegnek ebben az országban! Rettegnek, hogy amíg dolgoznak - ha egyáltalán van munkahelyük , nem törike fel és rabolják ki lakásukat, nyaralójukat vagy hétvégi házukat, vagy nem lopjáke el a gépkocsijukat. Az autótolvajbandák már zárt udvarból, garázsból is elviszik az autót. Vagy attól rettegnek, hogy a villamoson, autóbuszon, metrón garázdálkodó közterületi bűnözők, tolvajok mikor lopják ki a tás kájukból a pénztárcájukat. Köztudomású, hogy Budapesten működik a román alvilág kihelyezett tagozata az aluljárókban és a metró különböző helyein. (Vancsik Zoltán: Ismerősöd? Találkoztál vele?) Ma Magyarországon minden percben elkövetnek egy bűncselekményt . Minden 30. órában elkövetnek egy emberölést. Minden 3. órában elkövetnek egy súlyos testi sértést, és kábé minden félórában ellopnak egy gépkocsit. A gépkocsilopás ma iparággá fejlődött, és a szervezett bűnözés befolyása alá került. Az országban jól szer vezett autócsempészbandák tucatjai garázdálkodnak, amelyek évente cirka 12 ezer gépkocsit lopnak el. A felderítési arány 10 százalék körül van. Azok a nagypénzű emberek, akik korábban érdekeltek voltak az olajszőkítésben, a gabonafelvásárlásban, most ráál ltak az autólopásra és csempészésre, mert óriási az üzlet. Általában egy 7080 ezer márkás nyugati kocsin 30 ezer márkát keresnek. Becslések szerint évente 30 milliárd forint tiszta haszon jön össze az autócsempészésből. A legújabb szokás: a luxuskocsikat nem a bandatagok kötik el, hanem alkalmi tolvajokkal lopatják el. Egy BudapestRöszke útért a sofőrnek 500 márkát fizetnek, 10001500 márkát kapnak a figyelők, akik rendszerint elhagyott tanyáról a zöldhatáron vezetik át a szállítmányt Szerbiába vagy Ukra jnába. A figyelőcsoport négyöt személyből áll, percre ismerik a járőrök menetrendjét. A határőrizeti szervek száz ellopott gépkocsiból cirka tíztizenkettőt fognak el. Azért ilyen hatalmas az autólopások száma, mivel a tolvaj biztos lehet abban, hogy a ha táron minden gond nélkül át tudja vinni a lopott kocsit. Bárki elsétálhat a határhoz, senkinek nincs joga megkérdezni, hogy miért van ott. A tiltott határátlépés szabálysértésnek számít. Olyan büntetéssel jár, mint amikor valaki átmegy a piroson. A határőr nem jogosult fegyverhasználatra, csak ha megtámadják. Hogyan akarja a kormány felszámolni az autócsempészbandákat, ha a zöldhatáron 30 kilométerre esik egy járőr? Hogyan akarják felszámolni az autómaffiát, ha az irányítást végző, tisztes úriembereknek ál cázott vezérek közül még egyet sem fogtak el? Nincs tudomásunk arról sem, hogy bevetettek volna titkosszolgálati eszközöket a keresztapák felderítésére. Úgy tűnik, hogy a rendőrség, a határőrizeti szervek, a közlekedésigazgatás munkája összehangolatlan. (1 8.10) Kormányunk jóvoltából Magyarországon az autólopás a legkisebb kockázattal járó, legjövedelmezőbb üzletág. A megelőzés teljes hiánya és a hatalmas arányú felderítetlenség miatt a rendőrség tevékenysége teljes kudarc, szinte már köznevetség tárgya. A b elügyi vezetés többek között emiatt is vált a lakosság előtt teljesen hiteltelenné. A szervezett bűnözést csak akkor lehet felszámolni, ha sikerül megszüntetni a gazdasági hátterüket. Fel kell számolni a bűnözők anyagi bázisát. Már meg kellett volna fordít ani a bizonyítási kényszert, ami jelenleg a rendőrséget terheli. Ha a rendőrség olyan bizonyítékokkal rendelkezik, hogy valaki egyik napról a másikra százmilliós vagyonra tett szert, ne a hatóságnak kelljen bizonyítania azt, hogy honnan származik a jövedel em,
