Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának elnapolása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1018 független és szabad magyar sajtó a hírek szerin t a feljegyzés felolvasása után sürgősen, mintegy vezényszóra, kamerástul együtt megpattant a bizottsági ülésről, és elfelejtett tudósítani a dokumentumról. A múlt hétfőn a választások tisztasága ügyében kértem a belü gyminiszter urat, hogy az ajánlószelvények kiosztását és gyűjtését utasítással szabályozza, amely az esélyegyenlőség betartására kötelezte volna az irányítása és felügyelete alatt álló köztisztviselőket. Ez az utasítás mindeddig nem jelent meg, de ma már n em tartható kizártnak, hogy egész más tartalommal, BRFKmódszerrel azt már régen kiadta az illetékes nagyfőnök. Erre utal, hogy pár napja az egyik megyei főjegyző a Magyar Igazság és Élet Pártja tagjának, egyik megyei vezetőjének kijelentette, hogy csak a választópolgár által saját kezűleg kitöltött és aláírt jelölőcédulát szabad elfogadni a törvény értelmezése szerint. Megnéztem a törvényt, és megdöbbenve láttam, hogy ez nem igaz. Lehetséges, hogy ez a külön szabály csak a MIÉPre vonatkozik és a gyűjtés i dőszakára, amelynek végén azt mondja a jegyző, hogy bocsánat, tévedtünk, és a felettesének írt feljegyzésben az fog szerepelni, hogy a kapott utasítás értelmében sikerült megakadályozni, hogy a MIÉP képviselőjelöltet állítson. Visszatérve a BRFK feljegyzés ére, megállapítható, hogy ez nem is törvénysértés, hanem az állampolgárok jogait súlyosan sértő, szándékos alkotmánysértés, amelyet politikai parancsra eddig büntetlenül megtehettek úgy, mint a régi szép időkben. Az eredmény is ugyanaz. Előkerültek a kancs ukák és a bilincsek, úgy, mint a régi szép időkben. A Magyar Igazság és Élet Pártja szerint a jelenlegi kormánynak leváltása előtt erkölcsi és politikai kötelessége a magyar nemzettel és a választópolgárokkal szemben, hogy az ügyet azonnal feltárja és tisz tázza a felelős pártvezetők nevének nyilvánosságra hozatalával, mert különben nincs biztosíték arra, hogy a jelenlegi Belügyminisztérium alkalmas a független és szabad választások törvényes és tisztességes lebonyolítására. Köszönöm figyelmüket. (Dögei Imre tapsol.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, hogy kíváne felszólalni. (Akar László jelzi, hogy igen.) Igen, az államtitkár úr él az utolsó szó lehetőségével. Megadom a szót. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném azért csendesen megjegyezni, hogy a Háznak van egy kialakult munkamódszere. A kialakult munkamódszer szerint, ha egyszer parlamenti vizsgálóbizottság jön létre valamilyen ügynek a megtárgya lására, akkor nyilvánvaló, hogy a vizsgálóbizottság munkáját tekintve az tekinthető hitelesnek, ami ennek a bizottságnak a jelentésében szerepel. Én azt gondolom, rendkívül furcsa, hogy ön ezt a jelentést megelőlegezve sajátságos módon interpretál bizonyos megállapításokat, mond bizonyos tényeket. Én azt gondolom, hogy ez nem a képviselő úrnak lenne a feladata, hanem amikor a vizsgálóbizottság befejezte a tevékenységét és elkészítette a jelentését, akkor annak a feladata, illetve a vizsgálóbizottság tagjain ak a feladata. Ezért én tisztelettel azt javasolnám, hogy ne itt a napirend lezárása után, hanem annak rendje és módja szerint, amikor a bizottsági jelentés elkészült, ennek a tárgyalása kapcsán foglalkozzunk ezzel az egész kérdéskörrel, amikor mind a két fél meghallgattatott, és amikor a bizottság egyik fele és másik fele is valamiféle megállapodásra tudott jutni, megállapításokat tudott tenni a történtekkel kapcsolatosan. (18.30) Ez mindenképpen nagyon helytelen módszer, hogy ön itt most teljesen egyoldal úan állít bizonyos dolgokat, amely állításoknak a valóságtartalma nyilvánvalóan nem itt eldöntendő, hanem a bizottság tevékenysége keretében mérlegelendő.
