Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - Az adótörvények és a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP):
1009 törvény 5. melléklete továbbra is fenntartotta ezt a hitelesítést. A bizottsági üléseken megtudtuk, hogy ezt az ellentmondást úgy próbálják majd kiküszöbölni, hogy a személyi jövedelemadó törvénynek ezt a részét törölni kívánják, így tehát formailag az ellentmondás megszüntethető. Ugyan akkor úgy érezzük, hogy tartalmi indítványról is szó van, mert ha azt nem mondjuk, hogy egyáltalán felesleges volt évekig alkalmazni a naplófőkönyv hitelesítését, akkor bizonyára probléma lehet abból, ha ezt az eljárást a jövőben törölni fogjuk. Egyébként is úgy látjuk, hogy az adótörvény részletes módosítása, illetve a tervezet tartalmaz olyan lépéseket, amelyek azt bizonyítják, hogy az adózónak változatlanul meg kell majd az adóhatóságot keresnie több kérdésben, és akkor nem lenne felesleges, ha megtartan ánk a pénztárkönyv és a naplófőkönyv hitelesítését is. Ezt azért is tartanám nagyon fontosnak a kontroll szempontjából, mert 1998. január 1jétől életbe léptek olyan változások, amelyek például a könyvvizsgáló ellenjegyzési körét is bizonyos területen szűk ítik, és véleményem szerint az ellenőrzéshez hozzátartozik, hogy valami kontroll ebben a körben továbbra is fennmaradjon. Ehhez kérem majd a bizottságok, illetve képviselőtársaim támogatását. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kérde zem, hogy vane még további felszólaló ehhez a vitaszakaszhoz. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Mivel további felszólaló nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita második vitaszakaszát nyitom meg az ajánlás 2736. pontjainak megfelelően. Megkérdezem, hogy kíváne valaki szólni. (Miklós László jelzi hozzászólási szándékát.) Igen. Miklós László képviselő úr kíván felszólalni, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt H áz! Az általános vitában rámutattam arra, hogy miért fontos a törvényjavaslat 69. §ában a privatizációs törvény 7. §ának egy új (10) bekezdéssel történő kiegészítése. Ugyanakkor arról is szóltam, hogy miért aggályos ez a rendelkezés, és miután igazán jó megoldást nem lehet rá találni, miért ésszerű az állam kezében lévő Molrészvények értékesítésének elhalasztása. A törvényjavaslat hivatkozott rendelkezése azt célozza, hogy ha a tartós állami tulajdonban maradó társaság alapszabálya az egy részvényes álta l gyakorolható legmagasabb szavazati jog mértékéről rendelkezett, akkor ezt az állam továbbra is gyakorolhassa, anélkül, hogy figyelembe kellene venni a Gt. két, kisebbségvédelemről szóló rendelkezését. Ez a két rendelkezés arról szól, hogy tilos a részvén yesek közötti különbségtétel. Ezt kellene oly módon hatástalanítani, hogy szerzett jogként a tartós állami tulajdonhoz fűződő szavazati jogok megmaradhassanak. A benyújtott törvényjavaslatban szereplő megfogalmazás - mint rámutattam - aggályos, és ennek me gfelelően a gazdasági bizottság egy módosító indítványt is benyújtott a hivatkozott rendelkezés korrekciójára. Ez a rendelkezés, ez a módosító indítvány valóban jobbá teszi a privatizációs törvény 7. §ának megcélzott (10) bekezdését, hiszen itt a tulajdon tárgyához fűződő speciális jogokról szólna a rendelkezés. Ezzel együtt azonban az aggályaim nem múltak el. Nem múltak el, hiszen az Alkotmánybíróság több döntésével foglalkozott az állami és a magántulajdon megkülönböztetésével. Egyebek mellett a 33/1993as alkotmánybírósági határozatban mondta ki azt, hogy a gazdasági alkotmányosság szempontjából megengedhetetlen olyan különbségtétel alkalmazása, amely az állam társasági jogi pozíciójának erősítését és az állam kedvezményezett helyzetének törvényi biztosí tását teszi lehetővé. Márpedig ez a módosító indítvány valamilyen módon - még ha közvetett formában is - tulajdonképpen arról szól, amit az Alkotmánybíróság egy korábbi törvény kapcsán kifogásolt.
