Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - Az adótörvények és a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FARKAS IMRE (MSZP):
1010 Azt mondja az Alkotmánybíróság döntése, hogy a polgárjogi, társasági jogi szabályozás során a jogviszonyok alanyait - beleértve az államot is - egyenlőnek kell tekinteni. Márpedig akárhogy is értelmezzük ezt a rendelkezést, felmerülhet az a kérdés, hogy vajon nem biztosíte ez a - még ha módosított formában jobb m egfogalmazású - törvényi szakasz az államnak kitüntetett szerepet. Ha pedig aggályos, akkor azt hiszem, az igazán jó megoldást az jelentené, ha a Gt. azon két szakaszát törölnénk, amely - hogy így fogalmazzak - kihúzza a szőnyeget azon alapszabályi konstru kciók alól, ami, még ha átmenetileg is, de az alapszabályban a részvényesek szabad akaratából biztosította azt, hogy az állam kitüntetett módon szavazhasson. A múltkori hozzászólásom nyomá n megjelent nyilatkozatok azt sugallják, hogy az úgynevezett aranyrészvényhez fűződő jogok biztosítják az állam stratégiai érdekeit ezeknél a társaságoknál. Valóban igen erős jogosítványok vannak az aranyrészvényhez fűzve, és tényleg meg tudják akadályozni azt, hogy a társaságot - mondjuk, adott esetben a Molt - szétverjék; hogy alaptőkét szállítsanak le; hogy a társaság tevékenysége szempontjából kritikus tevékenységeket a társaságból kivigyenek. (17.50) Azonban jó néhány olyan lehetőség marad a közgyűlés kezében, ahol az aranyrészvényesnek nincs vagy nem elegendő erejű a kitüntetett pozíciója. Hogy egy példát említsek: az aranyrészvényhez legfeljebb három igazgatósági tag és egy felügyelőbizottsági tag megválasztása van hozzárendelve. Akkor, amikor a Gt. a z igazgatóság pozícióját és szerepét eleve felértékelte, azt hiszem, aggályosnak mondható az, hogy a tizenegy tagú igazgatóságba az állam legfeljebb három igazgatót tud megválasztani a közgyűlésen. Mindezt akkor tennénk lehetővé, amikor még az európai unió s kérdőívekre adott brüsszeli válasz is szóvá teszi az ország túlzott, egyoldalú energiafüggőségét. Ezt annak ismeretében tette szóvá, hogy nyilván Brüsszelben is tudják, hogy van Győr és Baumgartner között egy évi körülbelül 3 milliárd köbméteres kapacitá sú gázvezeték. Ha szóvá teszik, akkor nyilván annak tudatában teszik ezt, hogy két kis alkuerejű ország között az ország gázszükségletének nagyjából egyharmadát átereszteni képes vezeték ez a vezeték. Tisztelt Képviselőtársaim! Meglehet, hogy az aggodalom túlzott mértékű, azonban ehhez az is hozzájárul, hogy igazából nem tudjuk, miért sürgős a kormánynak a Molrészvények eladása. Úgy gondolom, hogy ezek az aggályok eloszlathatók, ha a pénzügyminiszter a zárszavában kitér a sürgősség okára, és a kormány nevé ben kijelenti azt, hogy mindaddig, amíg az ország egyoldalú energiafüggősége fennáll, addig a társaság a kormány irányítása alatt marad. Azonban egy ilyen nyilatkozat mellett is azt gondolom, hogy a gazdasági bizottság szerdai ülésén még erőfeszítéseket ke llene tenni annak érdekében, hogy egy alkotmányosan kevésbé aggályos szöveget tudjunk megfogalmazni, amely legalább azt lehetővé teszi, hogy az állam a mai pozícióit a Mol közgyűlésén megőrizhesse. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELN ÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak hozzászólásra kért lehetőséget Farkas Imre képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. FARKAS IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tb igazgatási szerveinek adóhatósági szerepkörével k apcsolatban ugyancsak előterjesztettünk módosító indítványokat, ezek a 3235. szám közötti indítványok. Ezekhez fűznék egy rövid indoklást. Mint ismert mindannyiunk előtt, 1998. január 1jétől a tbigazgatási szervek gyakorlatilag adóhatósági funkciókat ka ptak. Ezzel, azt hiszem, alapvetően egyet lehetett érteni, hiszen a kintlévőségek rendkívül jelentősek voltak. Most a törvénymódosítás kapcsán több olyan indítvány szerepel előttünk, amelyik megpróbálja a tbigazgatási szervek hatáskörét konkrétan hozzáiga zítani
