Országgyűlési napló - 1998. évi tavaszi ülésszak
1998. március 2 (341. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP):
1002 (16.50) Egy apró szakmai megjegyzés - minden képviselőtársamra vonatkozik : általában nem bölcs dolog fogyatékosokról beszélni. Fogyatékossággal élő embertársainkról van szó, akik maguk nem fogyatékosok, hanem van egy fogyatékosságuk. Ez egy kis dol og, de legalább ennyit törvény nélkül is megtehetünk, hogy egy pozitív üzenetet hozzunk a velünk együtt lévőkhöz. Végül még - hogy a két percet azért ne töltsem ki, hátha tovább tudunk jutni - egy megjegyzés: ennek a törvénynek a megfogalmazása 1993ra meg y vissza, mint magának a törvénynek a megfogalmazása, de van három, lényegileg elkészült előalakja, egy '91es, egy '92es és egy '93as. Az egyiket MDFközeli szakértők, a másikat az érintett, korlátozottabb fogyatékossággal élő embertársaink szakértői, a harmadikat a szabaddemokraták szakértői nyújtották be, és ennek bizonyos értelemben az ötvözetével állunk szemben. Egy '91től '98ig tartó szellemi munkát nem hiszem, hogy tűzoltásnak szabad nevezni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Ors zággyűlés! Szünetet vagyok kénytelen elrendelni jóváhagyott napirendünk szerint. A szünet után Götzinger képviselő úr következik az írásban előre jelentkezettek sorrendje alapján, utána Szabad György képviselő úr. Ezzel a témával folytatjuk szünet után. Ne gyedórás szünet következik. (Szünet: 16.5117.07 Elnök: dr. Áder János Jegyzők: Gyimóthy Géza és Szili Sándor) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkát. Soron következik Götzinger István képviselő úr, Magyar Szocialista Párt; őt követi majd Szabad György, Magyar Demokrata Néppárt. DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! A politikus nem filozófus. De ha nem akarja, hogy pusztán érdekek lobbystájává váljon, ha nem akarja, hogy pusztán hatalmi kü zdelmek harcosa legyen, ha nem akarja, hogy Hyde Parki szónoklatok főszereplőjévé váljon, akkor néha el kell gondolkoznia arról, hogy mivégre vagyunk a világban, el kell gondolkoznia életről, sorsról, valamennyiünk sorsáról, az emberi sorsról. Azt hiszem, ha más nem, ez a törvényjavaslat erre késztet minket. Arra késztet, hogy gondoljunk bele: milliók sorsa, milliók élete, az a rövid élet - néha végtelen hosszú, néha végtelen rövid élet , ami a Földön jut az embernek, mivel telik el, kiknek mivel telik el az élete. Az újkor, az európai történelem újkorának egyik legjellemzőbb és legnagyobb hatású mondása, hogy "az idő pénz". De valójában Franklin Benjámin - vagy Benjamin Franklin - mondása és írása igazából nem a pénzről szól, hanem az új kor himnusza a mu nkálkodó, a célt választó, a cselekvő ember himnusza. Egy új kor himnusza, amely arról szól, hogy a korábbi évszázadokban, amíg a sorsunkba bele kellett törődni a születés pillanatától kezdve - amikor megszülettél, eldőlt a sorsod , az új kor, a polgári k or, a modernizáció kora arról szól, hogy te sorsot választhatsz magadnak, te életcélt választhatsz magadnak, te rendelkezel az időd felett, ebben áll a te szabadságod, hogy egy életen át magad lehetsz a sorsod alakítója; ebben áll a szabadsága, akinek megv an rá az esélye. Megvane évszázadok óta, amióta az új kort éljük, és amióta mindig ez a törekvése az emberiség legjobbjainak, hogy egy jobb társadalmat hozzanak létre, ahol minél több embernek megvan az esélye arra a szabadságra, amely képessé teszi az em bert a sorsa megválasztására? - évszázadok óta ez a mi kérdésünk, amit ma tárgyalunk, évszázadok óta ez a kérdés az emberiség kérdése.
