Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter:
984 egy állásfoglalásában, hogy nincs összefüggés a népesedéspolitika és a szociálpolitika között. Hiába figyelmeztetett Kovács Zoltán történeti demográfusunk 1970ben és legújabb tanulmányában is, hiába Fekete Gyula szívbemarkol ó írásai, hiába a katolikus egyház körlevele, e nemzeti sorskérdésünkkel komolyan senki nem foglalkozik, sőt a vészharangot kongatókat a kormány által támogatott sajtóorgánumok igyekeznek lejáratni és bagatellizálni. A Magyar Demokrata Fórum programjának a laptétele a rend, a biztonság és a gyarapodás. Ennek megvalósításához elengedhetetlen - már az új költségvetésben is - az adókedvezmények visszaállítása, a családi adózás bevezetése. A gyermekes családok támogatási rendszerének továbbfejlesztésében arra ke ll törekedni, hogy a családi támogatások a teljes gyermeknevelési ciklust átfogják és segítsék. Egy megfelelő népesedéspolitika kidolgozása és megvalósítása jövőnk szempontjából döntő. Elöregedő társadalmunk negatív jelenségei kiáltanak, egyre kevesebb tan árra, orvosra, kórházra van szükség. Lehetetlen, tisztelt Országgyűlés, az az állapot, hogy a társadalombiztosítás költségvetésében ma egyetlen fillér sincs az egészségmegelőzésre! Képviselőtársaim! Nem oly régen emlékeztünk meg Tamási Áron születésének sz ázadik évfordulójáról. Engedjék meg, hogy befejezésül őt idézzem: "Bizony nem egyedül valók vagyunk, hanem valamiféle szerves egységhez tartozunk, egy családhoz, melynek a nyelvén szólunk. Ennek a családnak országföldje van, s ha kevesebb is, mint a nagy b űnök előtt, annál édesebb ez a föld. Irodalma van, mely nyelvi társtalanságában a mesék pazar színeiben lüktet. Halottai vannak, akiknek neve nem számadat, hanem csillagok a föld alatti égen. Történelme van, mely ha gyakran szerencsétlen is volt, de hősi é s önzetlenségében költő tollára méltó. Élő népe van, mely munkával és az erkölcsi érzék örökségével keresi a boldogulás útját, és álmai vannak, melyek nem a zsiványoké, hanem a jövendőé." Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖ K (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kökény Mihály miniszter úrnak. DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor Varga István képviselő úr felszólalási szándékát jelezte, azt azzal indokolta, hogy a felszóla lás tárgya országos jelentőségű, mert elfogyunk, a felszólalás halaszthatatlan, mert nem lesz kinek felszólalnia. (Zaj.) Nos, ami az ellenzék aktivitását illeti, rövid távon ettől különösképpen nem félek. Komolyra fordítva a szót: valóban, a népességfogyás - erről kormányzati oldalról is sokszor szóltunk itt a Házban - ad aggodalomra okot, de azért el kell azt is mondani, hogy ez a folyamat Magyarországon több mint tizenöt éve tart. Másodszor el kell azt is mondani, hogy a születésszám csökkenése az európai országok túlnyomó többségére jellemző. Harmadszor azt is el kell mondanunk, hogy ami a termékenységi arányok alakulását illeti, a nemzetközi viszonylatban a közepesnél valamivel alacsonyabb, az európai középmezőnyben foglalunk helyet. Jelenleg tőlünk kele tre és nyugatra is találhatók olyan országok, ahol alacsonyabb a gyermekvállalás gyakorisága, mint Magyarországon. A halálozási viszonyok pedig - ez is hozzátartozik a képhez - az elmúlt négy évben lassan, de fokozatosan javulást mutatnak. Ebben az évben v alóban azt lehet mondani, hogy a születéskor várható átlagos élettartam elérte, sőt némileg meghaladta a 70 évet. Ezzel persze nem vagyunk elégedettek, még nagyon sok a tennivalónk. Mindenesetre ezekkel az információkkal, ezekkel a tényekkel arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy árnyaltabb és megfontoltabb elemzésre van szükség a demográfiai helyzetet illetően, nem a vészharangok fékevesztett kongatására, tisztelt képviselő úr.
