Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
98 Ennek az utóbbi években felerősödött folyamatoknak kellene gátat vetni, vis szaszorítani, ahelyett, hogy nagykaput nyitnánk a további külföldi termőföldtulajdonszerzésnek. (Taps az MDF padsoraiban.) (11.30) A kormány és képviselői folyamatosan hangoztatják, hogy megvédik a magyar termőföldet a külföldi tőkétől, nem engedik, hogy a NyugatEurópához képest olcsó magyar termőföldet felvásárolják gazdasági erőfölényük birtokában. Azt ismételgetik komoly, értelmes politikusok, hogy telekkönyvi bejegyzésre csak belföldi gazdasági szervezet kerülhet termőföldtulajdonosként. Szerintük e z nem számít külföldi tulajdonnak akkor sem, ha a társaság tulajdonosa külföldi. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak az óvodás gyerek vagy aki nem akarja, az nem érti, hogy akié a társaság, azé a föld. A tulajdonosi jogok gyakorlása szempontjából teljesen mind egy, hogy X. Y. külföldi állampolgár nevén vagy az X. Y. tulajdonában lévő gazdasági szervezet, kft., rt. nevén kerül telekkönyvi bejegyzésre a megszerzett termőföld. A kormányoldal egy másik érve, egyik fő érve: azért kell lehetővé tenni a társas gazdaság ok, szövetkezetek földtulajdonszerzését, mert csak így lehet biztosítani a gazdálkodás biztonságát. Természetesen ez az állítás vitatható, de ettől eltekintve a fő probléma az - mint ahogy erről már itt hallottunk , hogy nem lehet megkülönböztetést és kiv ételt tenni földszerzés szempontjából társaság és társaság vagy szövetkezet és egyéb gazdálkodó szervezet között aszerint, hogy ki a tagja, ki a tulajdonosa. A javaslatba beiktatott úgynevezett fékek könnyen kijátszhatóak. Melyek ezek az úgynevezett tiltás ok? A tervezet szerint a földszerzés a már legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó jogi személyek számára válna lehetővé, amelyeknek mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező tagjuk vagy alkalmazottjuk van. Az ötéves korlátozás nem ér semmi t, legfeljebb felértékeli azokat a cégeket, amelyek ennyi időt már eltöltöttek a mezőgazdaságban, legföljebb alvó állapotban vannak, és most a pénz majd felébreszti őket. Tehát aki földet akar venni, az először vesz egy céget is. Kínálat van bőven, maguk a szövetkezetek szép számmal alakítottak különféle kft.ket. Ezeket a törvény elfogadása esetén bizony jó áron lehet értékesíteni. Telephelyet viszont bárhol lehet létesíteni. A szakember alkalmazása - abban, azt hiszem, egyetértünk - nem probléma. Mindez n em holmi ellenzéki politikusi rémálom. Jól látják ezt azok a gazdasági társaságok is, amelyekre Orbán Viktor már előttem utalt. A Mezőgazdasági Gazdasági Társaságok Szövetségébe, a Metászba tömörült mintegy száz gazdasági társaság (Zaj és közbeszólás az SZ DSZ padsoraiból: Tizenegy!) augusztus 28án nyilvánosságra hozott nyilatkozatukban a már idézetteken kívül a következőkre hívják fel a figyelmet. A külföldi természetes és jogi személyek mezőgazdasági tulajdonhoz jutását hazánkban jelenleg is több száz kül önböző feladatkörű szervezet, intézet intézi és segíti. Például a busás jutalékért közvetítő nemzetközi brókercégek, ügyvédi irodák, ingatlanvállalatok, illetve a közvetve hasznot húzó intézmények, alapítványok s a többi. Tevékenységük eredményeként is nap jainkra a külföldiek mezőgazdasági ingatlanbirtoklása - például állattenyésztő telep, kikészítő üzem, magtár s a többi - máris igen nagy mértékű, az illegális földszerzés pedig elképesztő méreteket öltött. Mindez lényegében egy starthelyzetnek tekinthető. Hasonló esetekre az európai gyakorlat az, hogy a kormányok nem becsülik le, hanem minden erővel megvédik állampolgáraik gazdasági érdekeit. Így nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság modernizációjára, a szükséges tőkebevonásra, valamint a földügyi problémák rend ezésére más utakat kell keresni. Hogy melyek ezek a más utak? Meg kell vizsgálni akár a Metász által javasolt nemzeti földalap intézményének a létesítését és ennek a lehetőségét. De Kurucz Mihály földjogi szakértő a Magyar Hírlap '97. június 30ai számában már egy olyan ötletet elmondott, ami részben tudomásom szerint sok helyen gyakorlat is. "A jelenlegi szabályozás is lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek kedvezmények nyújtásával földet vegyenek tagjaiknak. Ehhez azonban a szövetkezetek menedzsmentjének me g kellene bíznia saját tagjaiban." Nem én mondtam. (Taps az MDF soraiban.)
