Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 29 (303. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
970 megfelelő a vizek és a környezet védelme, a hajózás biztonsága, és meg tudjuk akadályozni az árvizek, a jég pusztítását. A hágai ítélet az esztergompárkányi Dunahíd építése ügyében is egyértelmű helyzetet ter emtett. Ezek után nem látom érdemi akadályát az ezzel kapcsolatos megbeszélések eredményes befejezésének. Az alkalommal élve megerősítem, hogy Magyarországot Szlovákia iránt a tisztelet és a jó szándék vezérli. Örvendetes, hogy jó ütemben fejlődnek a keres kedelmi kapcsolatok, a közös gazdasági, beruházási vállalkozások, erősödik a határ menti és a katonai együttműködés. A magyar kormány korrekt partner kíván lenni a vitás kérdések rendezésében. A szerveződő új Európa közepén nem fogadhatjuk el, hogy megolda tlan ügyek feszültségeket okozzanak kapcsolatainkban. Biztosítani kell a magyarországi szlovákság és a szlovákiai magyarság kisebbségi jogait. Meg vagyok győződve arról, hogy a megoldatlan ügyek rendezése mindkét nép számára alapvető fontosságú. A magyar k ormány készen áll arra, hogy a feladatok ráeső részét eredményesen végezze el. Abban a reményben, hogy ön is hasonló szellemben vélekedik az előttünk álló teendőkről, fogadja őszinte jókívánságaimat, tisztelettel." Hangsúlyozni kívánom, tisztelt képviselőt ársaim, önöknek is és az ország közvéleményének is a következőket: A hágai döntést nem tekintjük kudarcnak. Nem tekintjük, mert hosszú évek óta megteremti a jogi lehetőséget a Duna ügyének rendezéséhez. Számunkra ugyan több kedvezőtlen elemet tartalmaz, de megalapozza annak lehetőségét, hogy korrekt megállapodásra jussunk. Az, hogy érvényben van az 1975ös szerződés, és ennek alapján kell megoldást keresni, védelmet jelent mindkét fél számára az egyoldalú lépésekkel szemben, tudniillik az 1977es szerződés minden tekintetben a közös működtetést irányozza elő. Nagymaros a múlté. Viszont Nagymaros elhagyása feltételezi a "C" variáns fennmaradásának közös működtetés melletti legalizálását. A bíróság is komplex megközelítést igényel, vagyis a hajózási feltételek javítása, az árvíz, a jégzajlás elleni védekezés, a természeti környezet védelme egyaránt fontos, és egyiknek sincs elsőbbsége a másikkal szemben. Közösen kell megtalálnunk tehát a megegyezés lehetőségeit, a megegyezést a Duna visszatereléséről, a megegye zést a Duna hajózhatóságának biztosításáról - és ez nemcsak magyar és szlovák érdek, hanem köztudottan igen nagy nemzetközi érdek is, ha másért nem, a DunaRajnaMajna csatorna nagy európai jelentőségére tekintettel, figyelembe véve azt, hogy a Feketeerdő től a Feketetengerig egy olyan hosszú vízi út teremthető meg, amely mentesíti a közutakat is. Ugyancsak meg kell állapodni a Dunába ömlő szennyvizek tisztításáról, hiszen európai uniós követelmény, hogy 2004ig ki kell építeni a Duna mentén a szennyvíztis ztító rendszereket. Közös érdek a Duna vízszintjének emelése, a környezetvédelmi problémák megoldása, a vízmegosztás rendezése, az árvízvédelem stb. elleni védekezés - elnézést, árvízvédelem biztosítása és nem az elleni védekezés , a Duna által termelt ví zi energiából a részesedésünk biztosítása és a nullszaldós megoldás elérése a kártérítési kérdésekben. Mindezeknek a céloknak az elérése meggyőződésem szerint mindenkitől, aki az üggyel foglalkozik, új gondolkodást és legfőképpen olyan új megközelítést igé nyel, ami értelmes cselekvéshez vezet. (15.20) Tehát hangsúlyozni szeretném: szó sincs arról, hogy a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnának. Ső t, a monitoring rendszer, a monitoring rendszer adta adatok feldolgozása - ami már beindult - ugyancsak segíti ennek a szempontnak az érvényesülését. Ugyanúgy, mint ahogy más gazdaságossági, hajózhatósági és egyéb szempontokat is szem előtt kell tartanunk.
