Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 9 (295. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
97 Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1997 számomra úgy vonul be a XX. századvégi fiatal magyar demokrácia történetébe, mint a termőföldről szóló ezeréves pör f olytatásának esztendeje. Még be sem fejeződött a gazdasági rendszerváltozás egyik legnehezebb és legtöbb indulatot kiváltó tulajdonrendezése, a termőföldtulajdonrendezés, még hiányos a telekkönyvi nyilvántartás, máris újabb zűrzavar, erőszakos kormányzati beavatkozás, viták, iszapbirkózás nehezíti e téren a tisztánlátást és a további szerves fejlődést. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítására benyújtott T/4749. számú törvényjavaslat 12 paragrafusból áll, de a legnagyobb vitát az 1. § váltott a és váltja ki. Mai felszólalásomban a számomra biztosított időkeretben magam is elsősorban erről a kérdésről fejtem ki a Magyar Demokrata Fórum véleményét, amely természetszerűen sokban összecseng az eddig elhangzott ellenzéki álláspontokkal. Ez az 1. § a hatályos földtörvény 6. §ának módosítását javasolja. Lényege, hogy a hatályos törvényben meghatározott, egyébként vitatható körű jogi személyeken kívül további belföldi jogi személy és jogi személynek nem tekinthető egyéb szervezetek számára is lehetővé kívánja tenni a föld tulajdonjogának megszerzését. A hatályos földtörvény a termőföld tulajdonjogának megszerzését korlátozza. Egyrészt úgy, hogy a belföldi természetes személyek számára is csak korlátozott mértéket enged meg - ezen is vitatkoz hatunk, hogy ez a mérték kicsi vagy nagy , másrészt a belföldi személyek, jogi személyek nagy körét, valamint a külföldi természetes és jogi személyeket kizárja a tulajdonszerzésből. Azzal kapcsolatban, hogy jelenleg miért lenne káros általában a jogi sze mélyek, de különösen a külföldiek bármilyen formában történő földtulajdonszerzése, nagyon sok érvet hallottunk már ma is, és nagyon sok érvet lehet még felsorolni. Én szeretném felidézni ezen érvek igazolásául az Alkotmánybíróság 35/1994. (VI. hó 24.) szám ú határozatából a következő megállapításokat: "A földtulajdon sajátos természete és vagyoni jellemzői, nevezetesen a föld véges jószágvolta - a föld ugyanis mint természeti tárgy korlátozott mértékben áll rendelkezésre és nem szaporítható, mással nem helye ttesíthető , nélkülözhetetlensége, megújulóképessége, különösen különleges kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama a földtulajdon különös szociális kötöttségét testesítik meg. Ezek a körülmények indokolhatják a tulajdonosi jogokkal szemben a közér dek érvényesítését. A külföldi földárakat és tőkeerőt tekintve a külföldiekkel szemben szigorúbb védelem tárgyilagos megítélés szerint ésszerűen indokolt. A szinte teljes kizárás ésszerű indokoltságának megszűnési ideje előre nem határozható meg pontosan. A belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet kizárása a termőföldre vonatkozó tulajdonjogszerzésből a szerzési tilalmak kijátszásának megelőzését szolgálja. A jogi személyek és a jogi személyiség nélküli más szervezeten keresztül ugyan is a belföldi magánszemély a birtokmaximumot, a külföldi magánszemély és jogi személy pedig a szerzési tilalmat tudná megkerülni." Eddig szól az idézet. Úgy gondolom, hogy az elmúlt három évben sajnos nem történt a mezőgazdaságban olyan pozitív irányú elmo zdulás, fejlődés, amely az idézett alkotmánybírósági döntés, illetve érvelés időszerűségét megkérdőjelezhetné. Mivel a törvényes lehetőségek nullával egyenlőek, a külföldiek, amint már erről hallottunk, úgynevezett zsebszerződésekkel szerezték meg és szerz ik meg napjainkban is a földet. E zsebszerződések lényege, hogy a felek a törvényi előírások ellenére adásvételi és annak legalizálására használati szerződést is kötnek. Ezekben a szerződésekben - bízva, sajnos, egyre reményteljesebben a mai naptól rájuk n ézve kedvező törvényi változásokban - elővásárlási s a többi jogokat kötnek. Természetesen az a tény, hogy ezek a jogilag semmis szerződések jelenleg nem jegyezhetők be semmilyen formában a telekkönyvbe, önmagában nem megnyugtató. Az így megszerzett és a k ülföldiek által használt földterületek a Dunántúlon, például GyőrMosonSopron megyében, már ma is sok helyen komoly hátrányt jelentenek a helyi magángazdáknak és szövetkezeteknek.
