Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
946 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A sors kegyetlen, és fintora az, hogy éppen én vagyok a vezérszónok. Ez a hely Karakas János képviselőtársamat és barátomat illetné meg, aki egyébként nemcsak hogy kertész és hegyközségi tag, de még nagyon jól ért a borhoz is. Az új bortörvény és a hegyközségi törvény módosítása általános vitájának megkezdésén azonban ő személyesen nem vehet részt, köszönhető ez egy figyelmetlen gépkocsivezetőnek, aki elütötte a gyalogátkelőhelyen. Jobbulást kívánok neki, és engedelmükkel hozzászólásomat azért az ő írásos véleménye alapján teszem meg. Tisztelt Ház! Ez a két törvényjavaslat rangos tag ja az Országgyűlés őszi ülésszakán megtárgyalandó, és reményeink szerint - a Magyar Szocialista Párt frakciójának reményei szerint - elfogadandó fontos agrártörvényeknek. Beleillik abba a sorba, amely a fejlett és megújuló agrárgazdaság törvényi keretfelté teleit igyekszik egyre pontosabbá és az Európai Unióhoz is igazodóvá tenni. Nagy Frigyes miniszteri expozéjában is elmondta, hogy a jelenleg hatályos szőlő- és borjog alapja egy 30 éves törvényerejű rendelet, valamint egy 20 éves MÉMrendelet. Ezt nevezi a szakma a bortörvénynek. Hatálybalépésük óta a szőlőtermesztésben és a borgazdálkodásban is óriási változások történtek. A kárpótlással és a vagyonnevesítéssel többszörösére nőtt az érdekeltek köre. Nagyságrenddel több a szőlőültetvénytulajdonos, a régi n agy borászati üzemek helyett - illetve hála istennek, mellettük - új borászatokat hoztak létre. Változott a piac is. Úgy tűnik, hogy a külpiaci átrendeződéssel mára már meg tudtak birkózni az érdekeltek. Ebben vélhetőleg igen komoly segítséget jelentett a z agrármarketingcentrum borprogramja is, de a belpiacival, úgy tűnik, hogy nem. Sajnos, a feketegazdaság is betüremkedett a szakmába. Az időközben meghozott törvénymódosítások, mint például az előbb említett értelemben vett bortörvény módosítása vagy a bü ntető törvénykönyv módosítása, az egyre szigorodó hatósági ellenőrzések, eljárások sajnos, együttesen sem voltak képesek a tisztességtelen borászati tevékenységet folytatók visszaszorítására. A bor viszont bizalmi termék. Vissza kell szereznünk, és meg kel l őriznünk - elsősorban a tisztességes, becsületes termelők érdekében - a magyar bor jó hírnevét, de ehhez hathatós lépéseket kell tennünk. Emiatt is szükséges az új bortörvény. Emiatt szükséges az alig kétéves hegyközségek megerősítése a hegyközségi törvé ny módosításával, de magába a szőlő- és borjogba is bele kellett fogalmazni a hegyközségek eddig ott meg nem fogalmazott jogkörét. A szőlőtermesztés, borászati tevékenység és forgalmazás feltételeinek szigorítása az előbbiekből is kitetszően elodázhatatlan . Az új bortörvénynek természetesen számolnia kell az Európai Unióhoz való integrálódásunk követelményeivel is. T/4760. számú, a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat ezeknek a feltételeknek igyekszik eleget tenni. Az érdekeltek - e rről itt már volt szó: termelők, forgalmazók, kutatók - véleménye szerint pontosításokkal ez az előterjesztés eleget tehet elvárásaiknak. Nem is mondhatnának mást, hiszen tényleg kezdettől fogva aktív részese a szakma e törvény kidolgozásának. Közbevetőleg , én magam Akasztó községben is gazdákkal tárgyaltam a bortörvénytervezet szabályairól. Megerősítették, hogy ez egy igen szigorú minőségi követelményrendszert tartalmazó törvény. Fölvetették természetesen ők is a harmadosztályú szőlőkataszteri besorolás ké rdését, valamint igen figyelemre méltó átmeneti javaslataik voltak a magasabb követelményre való áttérés vonatkozásában. Szakértői csoportok vitatták a törvény fontosabb elemeit. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának összefogásával egy szakértői csoport próbál ja elkészíteni azokat a pontosításokat, amelyek a borvidéki hegyközségi tanácsoktól, egyéb intézményektől és szervezetektől érkeztek. Ezek az információk, melyeknek egy része - vagy talán többsége - helyi fórumokon született, természetesen nem lehet mentes a helyi érdekektől, lobbyktól sem. Ezeket külön ki kell szűrni. Erre szolgált jó például szeptember 12én a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kibővített ülése, amelyen csaknem valamennyi párt - a Magyar Szocialista Párt természetesen - képviseltette magát. Itt alakult ki az a
