Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
943 A hegyközségi törvény alkalmas ezen alapelvek kifejezésére, és ezért a törvényjavaslatot általános vitára alk almasnak tartom, és a tisztelt Ház, képviselőtársaim figyelmébe és jóindulatába ajánlom. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Meg kell jegyeznem, képviselő úr, azt hiszem, itt, az ülés elején bejelentették, hogy a bi zottsági előadók lehetőleg ne lépjék túl az öt percet, s én nem figyelmeztettem időben a képviselő urat. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor. A házbizottság ajánlása szerint az első körben a frakciók nevében először fe lszólalók részére 15 perc, a második kormánypárti felszólaló részére 10 perc áll rendelkezésre, továbbá az első körben kétperces hozzászólásra nem kerülne sor. Tisztelt Országgyűlés! Most tehát az írásban előre jelentkezettek hozzászólására kerül sor a szo kásos sorrendben, az előbb ismertetett időtartamban. Elsőnek megadom a szót Bálint György képviselő úrnak, SZDSZ. DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr, de én tulajdonképpen elmondtam azt, amit ezzel kapcsolatban szerettem volna elmondani. E LNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Képviselő Úr! Az időtakarékosság szempontjából ez pozitív dolog volt, de én mint bizottsági előadónak adtam meg a szót - de azt hiszem, vegyük tudomásul. Aki tartalmilag figyelte, annak úgyis kiderült, hogy kettős minőségben beszélt a képviselő úr. Most tehát akkor Ivanics István képviselő úr következik, a Fideszből, akit Orosz Sándor képviselő úr követ. IVANICS ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jövő magyar szőlőtermelése és borászata meghatározott, szorosan szabályozott útra kerül a bortörvény megalkotásával és a hegyközségek aktív szerepvállalásával. Nekünk, törvényhozóknak kötelességünk, hogy lehetőségeink és képességeink szerint elemezzük a törvény várható hatásait, befolyását az ágazat fejlődésé re, életképességére. Mint kereszténydemokrata és a FideszMagyar Polgári Párt frakciójának tagja elsősorban azt a kérdést vizsgálom, hogy a szőlőtermelő mint a borágazat alappillére milyen helyzetbe kerül, milyen lehetőségek nyílnak meg számára, nem rake elviselhetetlen, bürokratikus és anyagi terheket vállára ez a törvény. Mindjárt felmerül egy kérdés, amelyet a törvény nem vesz figyelembe, nevezetesen, kinek milyen arányban függ az egzisztenciája, esetleg egész családjának megélhetése a szőlőtermelés jöv edelmezőségétől. Nincs ilyen statisztika, nem is lehet cikkelyekbe foglalni az így kibukkanó esetleges érdekkülönbségeket, de az egész gazdasági környezetet kell úgy szabályozni, vagyis úgy élni hagyni, hogy a szőlőtermelés - éghajlati adottságainkat is fi gyelembe véve - kifizetődő legyen. A szőlőkultúra telepítési költségei, magas élőmunkaigénye, érzékenysége megköveteli a kiszámíthatóságot. Borexportunk, beleértve az ide látogató külhoniak által elfogyasztottat is, országképünk gazdaságához, kulturális sz ínvonalához nagyban hozzájárul. A turisztikai iparág fontos eleme, mint ilyen megérdemli, esetenként megköveteli az állami szubvenciót, a kielégítő fejlesztési forrás rendelkezésre bocsátását. Természetesen idetartozik az eredetvédelem, a minőségvédelem ér dekében megtett feladatok szükséges pénzügyi támogatása. Világosan kell látni, hogy egy alacsonyan szervezett struktúrából, ahol a kialakult állapotoknak jelentős haszonélvezői vannak, jelentős energiabefektetés szükséges,
