Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - IVANICS ISTVÁN (Fidesz):
944 hogy egy magasabban szervezett, ú j érdekviszonyokat is létesítő struktúra létrejöjjön, illetve ennek létrehozásához ez az energiabefektetés létrejöjjön. Természetesen ez az energiabefektetés elsősorban a kormányzat részéről pénzügyi befektetést jelent, hogy ez a pénzügyi befektetés generá lja azt a szellemi kapacitást, azt az élőmunkát, amely létrehozza ezt az új struktúrát, amely működtetni képes az új rendszert. Ezen a területen jelentős hiányosságok mutatkoznak. Kötelező érvénnyel hoztuk létre a hegyközségeket, de a működésükhöz feltétle nül szükséges végrehajtási utasítások késtek. A beígért anyagi támogatás nem érkezett meg, a jelenlegi is a szükséges 300 millió forint helyett mindössze 70 millió forint. Ennyi van ugyanis a '98. évi költségvetésben beállítva. A szőlőtermelő magára van ha gyva, sokkal nagyobb mértékben ki van szolgáltatva a piac hullámzásának, mint bármely hagyományos piacgazdasági bortermelő ország szőlőtermelője. A fentieket magunk előtt kell látnunk, hogy a jelenlegi törvényalkotásból ne a bennfentesek játéka, rejtett mo nopóliumok kialakítása legyen, hanem a szőlőborágazat nemzeti érdekeket szolgáló talpra állítása, a szőlőtermelő megbecsülésén keresztül. A bortörvényt vizsgálva az szerkezetében megfelel a követelményeknek, de kidolgozottsága, tévedései jelenlegi formájá ban nem teszik alkalmassá a bevezetésre. Sajnálatos ez, mert a szakma képviselői, a felállt hegyközségi szervezet ideális partnere az érdemi törvényalkotói munkának, hiszen a saját bőrükre megy a játék. (14.10) Remélhetőleg módosítójavaslatcsomagokkal jav íthatók lesznek a hibák, és az új törvény lehetővé teszi a szőlő- és bortermelés, a forgalmazás átfogó, keretjellegű szabályozását, a minőség és az eredetgarancia teljes körű megvalósítását, biztosítani tudja az ágazat európai uniós harmonizációjának jogi hátterét és a magyar szőlőtermelés és borászat értékeinek, érdekeinek a védelmét. Úgy gondolom, hogy a miniszteri expozé bizalmat adott arra, hogy a kormányzat ezeket a javaslatokat megfelelő érzékenységgel és empátiával kezeli, s úgy gondolom, hogy a mez őgazdasági bizottság is ennek a szolgálatába fog állni. Részleteiben nézve néhány kérdést vetek fel, melyek elsősorban a végrehajthatóságot érintik, és elsősorban a hegyközségek vonatkozásában. Ilyenek az érintettek körét szabályozó szakaszok, nevezetesen a szőlőültetvény meghatározásánál az 500 négyzetméterre való leszállítás. Ez véleményem szerint alacsony. Magyar viszonylatban, különösen a borvidékek döntő többségénél, ez olyan kiskerti jellegű terület, amelyet nem fog tudni kezelni a hegyközség. Termész etesen ez sok vonatkozásban indokolható. Statisztikai szempontból szükséges, hogy az ország szőlőültetvényeinek a számbavehetősége megtörténjen. A '30as években nemcsak az 500 négyzetméternél nagyobb szőlőültetvényeket, hanem gyakorlatilag minden gyümölcs fát számba vettek az országban. Ilyen szempontból természetesen előny, hogy ez az érték alacsonyabb. Indokolható ez az EUcsatlakozási kérdéskörrel is, hogy a magyar aktív szőlőfelületet mindenképpen nagyobbnak tüntessük fel. Véleményem szerint jelen pilla natban fölösleges ezzel a változtatással terhelni ezt a törvényt, maradhatna az 1500 négyzetméter. Nagyon adminisztratív ízű az új hegyközség alakítása egy településen, amely az 500 hektárról 1000 hektárra teszi azt az árutermelő szőlőültetvé nyt, amelynél új hegyközség alakítható. Meg kell gondolni, hogy szükségese ezt a beavatkozást jelen pillanatban megtenni. A felvásárlásra vonatkozó évi 7 mázsa szőlő vagy 8 hektó bor meghatározás Hegyalján sok is lehet, máshol pedig nevetségesnek tűnhet. Célszerűbb volna ezt is a hegyközségre bízni, és 120 hektoliter közötti intervallumban meghatározni keretjelleggel. A hegybíróság bevezetése fokozza a rendszer rugalmasságát. Üdvözlendő a javaslat, mindenképpen támogatandó. A bortörvény szigorúan tételes kritikájától eltekintek, ismerve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által jóváhagyott módosító javaslatok tömegét és a miniszteri expozéban elhangzottakat. Néhány
