Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÁLINT GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója:
942 még egy olyan termény vagy termék, amely a nemzet identitását olyan egyért elműen fejezné ki, mint a bor. A törvényjavaslat módosítása ennek megfelelően határozza meg a termelési ág előtt álló feladatokat, ezek közül mindössze négy rendezőelvre szeretném felhívni a figyelmet: Miközben a szőlő- és borgazdaság az utóbbi években szá mottevő sikereket ért el a nemzetközi piacokon, a másik póluson megjelent a borhamisítás, amiről a miniszter úr is beszélt már, amely megengedhetetlen és - valljuk be - az egész ágazat hírnevét, gazdasági létét veszélyeztető mértéket öltött. Ezért a bortör vénynek - és természetesen a hegyközségi törvénynek is - szigorúnak, egyben ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez a szigorítás többek között abban nyilvánul meg, hogy 500 négyzetméterre csökkentik le a házikerti szőlő területét, az ennél nagyobb területű szőlős kert már áruszőlőt termelőnek minősül, és termésének útját a jogszabályok szigorúan ellenőrzik. De kinek a feladata az ellenőrzés? Kézenfekvő, hogy a termelés ellenőrzése a hegyközségek, a forgalmazás ellenőrzése pedig az Országos Borminősítő Intézet felad ata kellene hogy legyen. Félő azonban, hogy a szőlőterület nagy mértékű atomizálódása és a termelési ágban közreműködők nagy száma miatt ez a két szervezet nem lesz képes a feladat teljesítésére, ezért kívánatos volna, hogy a borforgalom ellenőrzésében és különösen a borhamisítás megfékezésében szerepet kapjon a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és az adóhivatal is. Nem elképzelhetetlen, hogy e feladatellátásban részt kellene vállalniuk a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek, sőt esetleg a rendőrsé gnek is. (14.00) A bor nemzetközi árucikk. A nem termelő országok vásárolják, a termelő országok pedig nem csupán a saját borukat fogyasztják, hanem a választék bővítése céljából vásárolnak é s eladnak is bort, vagyis kereskednek vele. Ezért roppant fontos, hogy az európai integráció felé haladva olyan borral, szőlővel kapcsolatos törvényeink legyenek, amelyek fő vonalaikban konformak Európa többi bortermelő államának hasonló jellegű jogszabály aival. A harmadik fontos alapelv az, hogy a szőlőtermelésről és a hegyközségekről szóló törvényjavaslat kifejezett különbséget tesz a saját fogyasztásra termelő és az árutermelő között. Nagy szükség van erre, mert a termelési ág technológiai színvonala meg engedhetetlenül heterogén. Miközben egyes pincegazdaságokban kimunkálták és alkalmazzák az olyan fejlett módszereket, mint az irányított erjesztés, barikolás, különleges kiszerelés, közben megjelent az egész országban a műanyag kannába töltött borok primit ív forgalmazása és az italnak csak nagy jóindulattal mondható olcsó lőrék fogyasztása. Szőlőterületünk húsz borvidékre tagolódik, és minden borvidéknek van vagy feltehetően kialakul a maga sajátos fajtapolitikája, pincészeti technológiája, amelyet a hegykö zségeknek kell irányítaniuk. Ezt a folyamatot erősíteni kívánatos azzal, hogy a fontos döntéseket nem a közép, még kevésbé az országos szervek kezébe adjuk, hanem meghagyjuk a termelők és forgalmazók szintjén. A magyar szőlő- és borgazdaságban a francia i hletésű hegyközség, a német gyökerű kamara, a németalföldi terméktanács és az angolszász országokban igen eredményesen tevékenykedő szövetségi intézmények elemei egyszerre vannak jelen, és ez nem baj. A gond és egyben a mi feladatunk, hogy a jogosítványok közötti harmonizációt az éppen most kezdődő vitában, majd pedig a részletes vita során megteremtsük. Tisztelt Ház! A bor nem csupán ital, hanem kenyér is. 150200 ezer ember megélhetésének alapja, mindennapi kenyere, és hát, valljuk be, hogy szórakozása is mintegy félmillió embernek a szabad idejében. De nagy szerepe van a multifunkcionális mezőgazdaság térhódításában is, azzal, hogy magasabb színvonalra emeli a munkakultúrát, segít elterjeszteni a technikát, ösztönzi a borgazdaságban tevékenykedők moderneb b és szélesebb körű kitekintésének, rálátásának (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmezteti a képviselőt az idő leteltére.) perspektíváját.
