Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak

1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÁLINT GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság előadója:

941 valamint az agrárgazdasági törvényekkel és a nemzetközi szerződésekkel összhangban van. A

törvénytervezet és a törvénymódosítás magába foglalja és hordozza a fenntartható fejlődés elvét,

mert biztosítja az erőforrások tartamos has

ználatát a jelen és jövő nemzedéke tényleges igényének

kielégítésére, nem károsítja a környezet minőségét, és megőrzi a természet erőforrásait. A törvényjavaslat a jogszabályszerkesztési formai követelményeknek megfelel, áttekinthető,

közérthető és nyelve

zete jónak ítélhető. Összefoglalva: a környezetvédelmi bizottság tagjai - az elmondottak alapján - a törvényjavaslatot

és a törvénymódosítást egyhangúlag általános vitára javasolják. Köszönöm.

(Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Köszön

öm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Lövey László képviselő úrnak,

az európai integrációs ügyek bizottsága előadójának. DR. LÖVEY LÁSZLÓ GÁBOR

, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ország

gyűlés! A szőlőtermelésről és borgazdálkodásról

szóló T/4760. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról a bizottság 1997.

szeptember 17én megtartott ülésén döntött. A bizottság a törvényi szabályozást időszerűnek és

megfelelőnek találta, kiemelve a magyar bor minőség- és eredetvédelmének fontosságát. Különösen

fontosnak tartja a bizottság, hogy uniós csatlakozásunk idejére a legmagasabb jogalkotási szinten,

törvényben legyenek meghatározva a szőlőtermelésre és a borászatra vonatkozó előír

ások, legyenek

felsorolva borvidékeink. A vitában három kérdés kapott kiemelt fontosságot: a tokaji borok, a borházasítás, különösen a

minőségi borok házasítása és a borseprő kezelésének kérdése. A bizottság természetesen nem akarta

megelőlegezni a parlame

nti vitát, de e három kérdést olyan fontosnak tartotta, hogy rövid vitát

folytatott róla. Összefoglalva: a bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta.

(Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán)

: Köszönöm. Ti

sztelt Országgyűlés! Most megadom a szót dr. Bálint Györgynek, aki a

mezőgazdasági bizottság véleményét ismerteti a hegyközségi törvényjavaslathoz kapcsolódóan. DR. BÁLINT GYÖRGY

, a mezőgazdasági bizottság előadója

: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisz

telt Ház! A napirendnek megfelelően - és követve Nagy

Frigyes miniszter úr példáját - voltaképpen egy hozzászólásban szerettem volna véleményezni a

szőlőtermelésről és borgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot és a hegyközségekről szóló törvény

módosítását

. Ezt nem csupán szükségszerűségnek éreztem, de kiaknázandó lehetőségnek is, hiszen a

két jogszabály között tematikusan és tartalmában sok hasonlóság, sőt bizonyos tekintetben azonosság

fedezhető fel. Mindkét jogszabály tárgya a szőlő, amelyet joggal lehet a leghumanizáltabb kultúrnövénynek

nevezni. Az irodalom és a művészet alkotásai is kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy milyen közeli

kapcsolat van az ember és a szőlő, illetőleg annak terméke, a bor között. És ez a kapcsolat nem új

keletű, hiszen már a klas

szikus Római Birodalom is csak addig terjesztette ki a határát, ameddig

eredményesen lehetett szőlőt termeszteni.

(Derültség.) A magyar szőlőtermelés a világ összes szőlőtermésének mindössze 1,5 százalékát adja, 11,5 millió hektoliteres borexportunk is cs

upán 2,2 százaléka a világon kereskedelmi forgalomba kerülő

bornak. Nem meghatározó tehát, irányítani, befolyásolni nem képes a piaci helyzetet, vagyis a

magyar szőlő- és bortermelők feladata - és ezt mindkét törvény ki is fejezi , hogy alkalmazkodjanak a világpiac követelményeihez. Ennek ellenére - és ez az érem másik oldala - a magyar bortermelésnek vannak nagyon karakterisztikus vonásai, és megkockáztatom azt állítani: aligha van