Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
937 bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenő rzéséről megállapodást írt alá Magyarországgal, amit az 1994es IX. törvény hirdetett ki. Ugyanakkor megállapítható, hogy a két jogforrás szerkezetében alapvetően különbözik. Az Európai Unió szabályozásai alapján ágazatspecifikus, és a borjog néven ismert jogszabálygyűjtemény tartalmazza az ágazatra vonatkozó összes rendelkezést. Nálunk viszonylag szűk az ágazatot közvetlenül érintő jogi szabályozás, főként a funkcionális jogszabályok tartalmazzák az ágazati sajátosságokat, így az adózást, a költségvetési k apcsolatok, támogatások, rendtartási ügyek és a többi kérdését. A másik vonatkozás, ami időszerűvé teszi a törvényjavaslatot, az éppen küszöbön álló csatlakozási tárgyalás. A csatlakozást megelőző jogharmonizációs folyamatban is kiemelt szerepet játszik a magyar borjog korszerűsítése, amely a csatlakozás előkészítésének szerves része, az ágazati felkészülési stratégia kiemelt területe. A magyar borjog nemzetközi integrációra való alkalmassága azért is fontos, mert a szakágazat jelentős mértékben exportorien tált, a borok nemzetközi kereskedelmi pozíciója pedig alapvetően függ attól, hogy milyen nemzetközi szabályozási garanciákat biztosít a termékekre vonatkozóan. A törvény nem lehet lazább a mértékadó nemzetközi szabályozásnál, mert ez borainkat a nemzetközi piacon hátrányos helyzetbe hozná. Az Európai Unió előírásainál szigorúbb szabályozást viszont csak azokban az esetekben célszerű fenntartanunk, illetve bevezetnünk, ahol sajátos hagyományaink, borkultúránk és minőségi boraink védelme, hírnevének megőrzése ezt indokolja. Ugyanakkor a bortörvény alkalmas a csatlakozási felkészülés során a magyar érdekek markáns nevesítésére. Ennek egyik területe lehetne a Kárpátmedence és annak vonzáskörébe tartozó területek szőlőtermesztésének és borászatának a jelenlegi é szaki és déli felosztásból eredő eltérő, önálló övezetbe soroltatása. Harmadrészt aktuális a törvényjavaslat a jól ismert belső piaci helyzet, a jelentős eladatlan készletek miatt, ami részben a borhamisítások elterjedésének, illetve az illegális előállítá s és forgalmazás problémakörének köszönhető. A törvényjavaslat olyan normarendszert kíván meghatározni, amely elzárja az illegális, illetve nem megfelelő előállítás útját, és már a forgalmazást lehetetlenné teszi. Ezzel egyidejűleg fontos a hatósági ellenő rzési szabályok, továbbá a szankciórendszer olyan kiegészítése, hogy a védekezés ezen jelenségekkel szemben eredményes legyen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti igényeknek megfelelően elkészített törvényjavaslat mindenekelőtt a köve tkezőkben jelent előrelépést a hatályos szabályozással szemben: A szőlőtermesztéssel és bortermeléssel kapcsolatban a preferált célokhoz garantálja az állam támogatását. Mind az asztali, mind a minőségi bor termelését illetően szigorú minőségi követelménye ket állít. A hatályos szabályozással szemben a normák feltétlen érvényesítésére törekszik, kizárva az engedélyezés útján való eltérések lehetőségét. A szabályozás technikájában is közelít az uniós joghoz azzal, hogy az asztali borra, valamint a minőségi bo rra vonatkozó szabályokat bizonyos kérdésekben kettéválasztja. Az unióban használatos kategóriákat vezet be, például a meghatározott termőhelyről származó minőségi bort. A szakigazgatási feladatokban fontos hatásköröket ad a hegyközségi szervezeteknek. Szi gorú szankciókat rendel az előírások megszegése esetére: üzemek időleges bezárása, működési engedély visszavonása, minőségvédelmi bírság és a többi. A szőlőtermesztés szabályai körében lényeges változás, hogy az árutermelő szőlőültetvény mérete az eddigi 1 500ról 500 négyzetméterre csökkent, ezzel az árutermelés körébe, illetve a hegyközségek szervezetébe kerül az eddigi házikertszőlőknek az a része is, amelynek termése
