Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
938 meghaladta a személyes szükségleteket. Másfelől megnöveli az összes számításba vehető s zőlőtermőterületet, ami a csatlakozási tárgyalásokon a pozícióinkat erősíti. A forgalomba hozatal szabályai körében rendelkezik a törvényjavaslat a származási bizonyítványról, valamint az állami ellenőrzőjegyről. A származási bizonyítvány közelmúltban meg alkotott szabályai beépülnek a javaslatba, s ezzel lehetővé válik, hogy minden termék ellenőrzött származású legyen, illetve hogy azonosíthatatlan, ültetvényháttér nélküli termék ne kerülhessen forgalomba. A hatályos szabályozással szemben változás, hogy a szőlő, az asztali bor és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor származási bizonyítványát a hegyközség adja ki, a hegyközségi tanácsnál pedig csak a meghatározott termőhelyről származó, különleges minőségi borra marad fenn ez a jog. (13.40) A szőlészeti, borászati szakigazgatást, illetve az ellenőrzés rendszerét a hatályos szabályokhoz képest a törvényjavaslat jelentősen átalakítja; mindenekelőtt - összhangot teremtve a hegyközségi törvény módosításával - szakigazgatási szervként határozza meg a hegyközségi szervezeteket, amelyek egyes ügyekben engedélyező szervként, más ügyekben szakhatóságként járnak el, és mind a szőlőtermesztésben, mind a bortermelésben a jogszabályok, valamint a rendtartás érvényesülése érdekében ellenőrzést végeznek. A hat ósági ellenőrzés során észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében az eljáró szakigazgatási szervek széles körű intézkedési lehetőségeket kapnak, és a tervezet szabályai garantálják a más közigazgatási szervek, például rendőrség, vám- és pénzügyőrség együttműködési kötelezettségét. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a hatósági ellenőrzés akadályozása vagy meghiúsítása esetén az üzemet az Országos Borminősítő Intézet, a kereskedelmi egységet pedig a jegyző azonnal bezárathassa ú gy, hogy az e tárgyban hozott határozat azonnal végrehajtható legyen. Ismétlődés esetén pedig a működési engedély visszavonására is lehetőség nyílik. Ugyanilyen jogkövetkezményekkel fog járni az ellenőrzés során tapasztalt ismételt vagy súlyosabb szabálysz egés is. Ezekkel a rendelkezésekkel elérhető, hogy szükség esetén hatósági úton érvényt lehessen szerezni a szőlő- és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásának. A törvényjavaslat előkészítése során törekedtünk arra, hogy egyfajta szakmai konszen zus alakuljon ki. A szakmai szervezetek nagyon sok javaslattal éltek, azonban ezeket nem sikerült minden esetben időben ütköztetni, illetve a vitát nem lehetett minden fél számára megnyugtató módon rendezni. A kormány kinyilvánított szándéka az, hogy a tör vényjavaslat vitája során minden olyan javaslatot, amely nem érinti az alapkoncepciót, de szakmai szempontból a törvényjavaslat bizonyos vitatott pontjait a különböző szakmai szervezetek véleménye alapján megnyugtató módon rendezi, támogatni fogja. Tisztel t Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szakmai szempontból szoros tartalmi összefüggés áll fenn a bortörvény és a hegyközségi törvény módosítása között. Az eddigi tapasztalatok alapján nemcsak a közigazgatásban, hanem a szőlő, borgazdaság szereplői kö rében is általánosnak mondható az a vélemény, hogy a köztestületként működő hegyközségekre szükség van. A törvény helyesen határozta meg a szervezetrendszer céljait, feladatait, és a szervezeti, működési kérdések szabályozása is megfelelő. Ennek ellenére m ára időszerűvé vált a hegyközségi törvény felülvizsgálata a hegyközségi szervezetek megalakulása, illetve a kezdeti működés tapasztalatai alapján. A hegyközségi törvény módosításának indokát a következőkben lehet meghatározni: Korrigálni kell bizonyos szer vezeti és működési szabályokat annak érdekében, hogy a hegyközségi szervezetek működése zökkenőmentes legyen. A szabályozás kiegészítésével
