Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
936 ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Az által ános vitát elnapolom, folytatására jövő heti ülésünkön kerül sor. És ez alkalommal szabad legyen reagálnom a képviselő asszony bírálatára, már ami a tárgyalási rendet illette. Én pont ellenkezőleg látom a helyzetet, mint a képviselő asszony, hiszen ez a sz erdai nap egy mezőgazdasági blokk, a vita döntő többsége televíziós közvetítés előtt zajlik. Márpedig az közismert, hogy mai magyar társadalmunk politikai vitáinak egyik lényeges területéről van szó, és az összefogott tárgyalással mindenkinek módja van kif ejteni a mezőgazdaság egészéről a véleményét, mégpedig széles nyilvánosság előtt. A bizottságok meg egyébként délután kezdik üléseiket... (Dr. Farkas Gabriella: Ez nem igaz!) , és gondolom, a médiahajó pedig mégse legyen már konkurencia a magyar parlamentte l. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitá ja ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdésével folytatjuk a munkánkat. Az előterjesztéseket T/4760. és T/4761. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Több vonatkozásban is aktuális törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslattal. Időszerű azért, mert a szőlő- és borgazdálkodás jelenlegi szabályait a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi XXXVI. törvény és annak végrehajtására kiadott, többször módosított 40/1977. MÉMrendelet tartalmazza. Ez a szakzsargonban bortörvénynek nevezett rendelet együttes a többszöri módosítás és aktualizálás ellenére ma már nem mindenben felel meg a szőlő- és borgazdálkodás megváltozott viszonyai közötti szabályozási igényeknek. A gazdasági törvények átalakuló struktúrájában a törvény már nem illeszkedik az új éle lmiszertörvény és a hegyközségekről szóló törvény révén kialakult szabályozási környezetbe. Mindezekre tekintettel is indokolt az új bortörvény kidolgozása. Az elmúlt évek átalakulóban lévő társadalmi és gazdasági viszonyai szükségképpen megváltoztatták a szőlő- és borgazdálkodás környezetét. A magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakulása, az ország gazdasági kapcsolatainak átrendeződése alapvetően meghatározzák azt a gazdasági és jogi feltételrendszert, amelyben az ágazatnak az elkövetkezendő évtizedek ben működnie kell. A magyar borjog, tartalmi vonatkozásait tekintve, azonban alapvetően ma is korszerűnek tekinthető. Az Európai Unió szakértőcsoportja 1993ban vizsgálta meg a magyar borjoganyagot, amely vizsgálat eredménye abban összegezhető, hogy ez a j oganyag jórészt megfelel azoknak a követelményeknek, azoknak a normáknak, amelyek az Európai Unió országaiban az EUjogszabályok révén hatályban vannak. Ez volt az alapja annak, hogy az Európai Unió 1994ben a
