Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF):
930 határozatát - 71/97. számú határozat. A nemzet i agrárkerekasztal koordinációs fóruma megerősíti, hogy a külföldiek földtulajdonlását, termőföldszerzését a továbbiakban sem támogatja. Hitelesítők: dr. Gombos András, SZDSZ; Magyar József, Agrárkutató Intézmények Országos Szövetsége." Tehát egyhangú korm ánypárti szavazással történt a döntés. Ezek után júliusban a kormány beterjesztette azt a törvénytervezetet, ami viszont ezt a tulajdonszerzést megengedi! (Dr. Nagy Frigyes: Nem igaz! Nem engedi meg!) Emiatt kell most népszavazást tartani. Továbbmegyek. Sz intén a nemzeti agrárkerekasztal koordinációs fórumának május 28án kelt jegyzőkönyve szerint a fórum el kívánt fogadni egy hat pontból álló megállapodást. A szavazás előtt vita kerekedett, ahol Gombos András a következőt mondta: a koordinációs fórum kérje fel a kormányt, hogy az Agrárgazdasági Kutató Intézettel dolgoztassa ki a konszenzusok mentén - tehát ő konszenzust látott - a nemzeti agrárprogramot. Nacsa János, MSZP, azt javasolta: három hét múlva hívják össze a fórumot, amelynek egyetlen napirendi po ntja a nemzeti agrárprogram kialakításának ütemterve lenne. Így látták kormánypárti oldalon. Ezek után az FM képviselője jelezte, idézem: "a kormányzat részéről nem tudja vállalni az eltérő vélemények szakértői anyagának elkészítését". És szintén szó szeri nti idézet következik a jegyzőkönyvből: "Ezután a fórum szavazott a javaslatról, azonban a kormány képviselőjének ellenszavazata okán ez nem vált határozattá." Tehát a kormánypárti politikusok ködösítése után a minisztérium józan eszű bürokratájának kellet t megmondania: kérem, a király meztelen, itt nincs konszenzus, erre nem lehet alapozni semmit. Ennek alapján azt hiszem, teljesen érthető volt, hogy az ellenzék nem látta lehetőségét annak, hogy a gödöllői tanácskozáson részt vegyen, és ott az ellenzéki ke rekasztal nem is jelent meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez volt tehát az önök által emlegetett széles körű megegyezés. Ezek után lássuk a törvénytervezetet részletesen! Nem tart sokáig. Az 1. §hoz fűzött részletes indoklás szerint a törvény meghatározza a z agrárgazdaság központi költségvetésből évente fordítható támogatásának nagyságát. Ehhez képest a törvényszöveg úgy rendelkezik, hogy az agrárgazdaság közvetlen céljaira, az 1998. évi bázishoz viszonyítottan a bruttó hazai termék - GDP - évenkénti növeked ési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani. Tekintettel viszont arra, hogy mind ez ideig nem ismerjük, hogy mennyi lesz 1998ban a mezőgazdaság támogatottsága, azt hiszem, ez a javaslat semmiféle konkrétumot nem tartalmaz, és semmi féle olyan ígéret nincs benne, amit mi el tudnánk fogadni. (13.00) Arról a sokat emlegetett, a miniszterelnök úr által is népgyűléseken sokat hangoztatott 2,5 százalékról, ami a GDPből a mezőgazdaságnak kellene hogy átirányításra kerüljön, szó sem esik e bben az előterjesztésben, tehát itt konkrétum nincs. A 2. § kötelezővé teszi a kormánynak, hogy az agrárgazdaság helyzetéről évente beszámoljon az Országgyűlésnek. Sajnos, arról viszont egy árva szó sincs az előterjesztésben, hogy mi van akkor, ha az Orszá ggyűlés ezt a beszámolót nem fogadja el, mi történik akkor, ha az Országgyűlés nem tartja kielégítőnek a kormány beszámolóját. A 3. § az agrárgazdaság főbb célkitűzéseit fogalmazza meg, a 4. § pedig előírja a kormánynak azokat a szempontokat, amelyeket az agrártámogatási rendszer kialakításakor biztosítania kell. Sajnos, minden törvényi megfogalmazásban elvárható konkrétum nélkül teszi meg mindezt. Idézek néhány gondolatot: például a gazdaság emberi erőforrásainak fejlesztése, az agrárinnováció segítése, az agrárjövedelmek növekedjenek és stabilizálódjanak. Azt hiszem, ilyen megfogalmazás esetleg egy kormányhatározatban vagy tervben, vagy célkitűzésben szokott volt lenni, de semmiképpen nem törvényben, és nem kérhető számon. Az 5. §ban a)tól h) pontig soro lja fel a tervezet az elemeket, amelyeket a kormány támogatni kíván, a piacra jutástól újra az emberi erőforrás fejlesztéséig - mondom, a)tól h) pontig. Ezek után viszont, mivel elég széles körű a dolog, aki olvassa a tervezetet, inkább arra gondol, hogy vajon mi
