Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
922 A költségvetési politikában immár a nagypolitika szintjére emelkedett - nem utolsósorban az agrárszakma egységes fellépésének köszönhetően - az az álláspont, hogy a következő időszakban az egyik p rioritás az agrárgazdaság fejlesztése. Mód nyílik olyan eszközök szélesebb körű alkalmazására, mint például a tőkepótló hitelezés, amelyek hathatós megoldást jelentenek egyes feszültségek kezelésére. De szükség van erre azért is, mert a magyar agrárgazdasá g éppúgy, mint bármely szektora a nemzetgazdaságnak, kikerülhetetlenül elkezdte a felkészülését az uniós csatlakozásra. Versenyképes üzemi struktúra kialakítására, a termelékenység számottevő növelésére, új termeléskultúra meghonosítására van szükség ahhoz , hogy az Unió egységes agrárpiacán a magyar agrárvállalkozások helyt tudjanak állni, felvehessék a versenyt. A viták során azt is többen felvetették, hogy ez a költségvetési ígérvény vagy kötelezettségvállalás diszkrimináció más gazdasági ágakkal, tevéken ységekkel szemben. Erre a gondolatra azt lehet válaszolni, hogy a mezőgazdasági tevékenység - a maga sajátos, hosszú termelési ciklusaival, egyes régiókban a piaci infrastruktúrák hiányosságaiból adódóan - a fejlett országokban nem tartozik a versenygazdas ághoz. A versenyszabályozás közvetlen hatálya alól az Európai Unióban, de más államokban is kivétel a mezőgazdasági termelés. Ez teszi gazdaságfilozófiai értelemben lehetővé az állami részvételt a piacszabályozásban, a támogatások nyújtásában, a speciális hitelkonstrukció működtetésében, az oktató, kutató szaktanácsadói intézményrendszer állami forrásokból történő létrehozására. Az agrárgazdaság tehát egy speciális ága a nemzetgazdaságnak, ráadásul a vidék népességmegtartó képességében is fontos és kiemelke dő szerepe van. Magyarországon mintegy 1600 településen ma is ez a fő jövedelemszerzési forrás. (12.20) Agrárpolitikai értelemben az említett gazdaságpolitikai preferencia nemcsak a mezőgazdaságot mint üzletágat, hanem a vidék létezését, fejlődését is érde mben befolyásolja. Tisztelt Országgyűlés! A kiszámíthatóságot, a stabilitást szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, amely középtávú agrárprogram országgyűlési megtárgyalását kezdeményezi. Az előzőek során elmondottak logikájából, de a nemzetk özi gyakorlatból is az következik, hogy a hatékony mezőgazdasági termelés számára több évet felölelő programra van szükség, amely tisztázza a piaci célokat, ebből kiindulva kapaszkodókat nyújt a termeléspolitika formálásához, az eszközrendszer működtetéséh ez. Ezt az új intézményt igen fontosnak tartjuk abból a szempontból is, hogy egy konzisztens program kialakítására ad módot a legszélesebb körű szakmai és társadalmi részvétel mellett. Megalapozott és jogi értelemben is tisztázott agrárprogramra pedig egye bek mellett azért is van szükség, mert hazánk az eljövendő esztendőkben intenzív tárgyalásokat folytat előreláthatólag több nemzetközi szervezettel, köztük az Európai Unióval is. A tárgyalásokért felelős kormány és a tárgyalódelegáció számára az alkupozíci ókat a programban rögzített elvek, tételek jelentik majd. Szorosan illeszkedik az előzőkhöz a földművelésügyi miniszter évenkénti beszámoltatása, hiszen ezáltal mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés közvetlenül értesü lhet a nemzetgazdaság egyik legfontosabb ágazatának helyzetéről, gazdasági folyamatairól, a mezőgazdasági termelők jövedelmének alakulásáról és a falvak sorsának változásáról. Ahhoz, hogy megalapozott program készülhessen, hogy az éves jelentés alapos, rés zletes és átfogó lehessen, a ma létezőnél sokkal jobb információs rendszerre van szükség. Ez a törvény kötelezettséget tartalmaz a kormányzat és az agrártermelők számára, hogy közösen építsenek fel egy hatékony, jó információs rendszert. Kinek áll ez érdek ében? Nyugodt lelkiismerettel elmondhatom, hogy minden érintettnek érdekében áll. Az adófizető polgárnak azért áll érdekében, hogy lássa, tudja, az őáltala befizetett forintokat mások, az arra rászorulók hogyan használják fel, az agrárvállalkozók is érdeke ltek ebben, hiszen a kiépítésre kerülő információs rendszer végre megbízható információhoz juttatja őket a piacról, az értékesítési viszonyokról, egyes termékek költség- és jövedelemadatairól, ezáltal tehát
