Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
923 pontosabban, felkészültebben alapozhatják meg vál lalkozásaikat. A kormánynak is érdekében áll, hiszen a kormányzat feladatait, intézkedéseit nagyobb szakmai megalapozottsággal láthatja el, hozhatja meg. Többen felvetették, hogy törvényi garanciák szükségesek az információt adók számára, az agrárinformáci ós rendszer kiépítését is azon jogszabályi és alkotmányossági elvek alapján lehet elvégezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Agrárjelenünk egyik neuralgikus pontja a versenysemlegesség kérdése: ki juthat támogatáshoz, kinek jár az adókedvezmény? A törvénytervez et magasabb jogszabály szintjén kimondja, hogy támogatás igénybevételére minden mezőgazdasági vállalkozási, illetve üzemforma jogosult, amennyiben eleget tesz a szakmai feltételeknek, a családi gazdaság éppúgy, mint a szövetkezeti társas vállalkozás vagy a mezőgazdasági társaság. A törvényjavaslat az eddigi tapasztalatokat felhasználva a fiatal gazdálkodók indulási esélyeinek javítását kezdeményezi gazdasági megerősítésük révén, annak érdekében, hogy versenyképessé válhassanak. Agrárvalóságunk másik feszült séggel terhes jelensége a kisméretű gazdaságokat működtető, sok esetben kényszervállalkozó vagy munkanélküli, esetleg kisnyugdíjas termelők nagy csoportja. Mind az agrárprogram vitája, mind pedig a törvénytervezet - ezt összefoglalva - arra az álláspontra helyezkedik, hogy számukra a mezőgazdasági termelésben való részvétel fontos. Fontos az önellátás és az esetenkénti árutermelés, a kiegészítőjövedelemszerzés szempontjából. Megkülönböztetett gazdaságpolitikai megközelítésre van szükség, amelynek elsősorba n a szociálpolitikai eszközök alkalmazhatóságára kell irányítania a figyelmet. A törvénytervezet felsorolja a legfontosabb agrártámogatási jogcímeket, erről már volt szó a mai nap. Erre véleményünk szerint azért van szükség, mert a jelenlegi működés és a j övőbeni fejlődés szempontjából a legfontosabb támogatási eszközök kötelező erejű működtetését tartalmazza a törvényjavaslat. Nem kétséges előttünk, hogy a törvény távolról sem old meg minden problémát, sőt azt is megkockáztathatjuk, hogy kevesebbet ad, min t amennyit elvártak, legalábbis az agrártermelők körében ez a vélemény. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy több fontos rendelkezésével a továbblépés, az építkezés feltételeit teremti meg, tehát nem nélkülözhető. Nyilvánvaló, hogy újabb törvények megalkotására vag y törvények módosítására van szükség, a fejlett országok gyakorlatának megfelelően. A mai gazdasági viszonyok között ilyen kerettörvény megalkotására nyílott lehetőség. Javasoljuk, hogy a parlament éljen ezzel a lehetőséggel, és a törvény megalkotásával al apozza meg az agrárszabályozás továbbfejlesztését s ezzel az agrárgazdaság fejlődését. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Szólásra következik Gyimóthy Géza úr, Független Kis gazdapárt, szólásra készült Juhász Pál úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót Gyimóthy Géza úrnak. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor a kormány által beterjesztett T/4756. számú tö rvényjavaslatról beszélünk, vissza kell gondolnunk a kora tavaszi időszakra, amikor az egész magyar agrártársadalom szinte epekedve várta azt a lehetőséget, hogy olyan társadalmi közmegegyezés alakul ki Magyarországon, amely hosszú távra, hosszú évekre biz tosítani tudja az agrárgazdaság fejlődését. A kormány ígéretet tett, és tartotta is az ígéretét abból a szempontból, hogy beterjesztette ezt az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslatot, amely a német agrártörvény mintájára egy kerettörvény, de azt a felada tot, azt a célt, amelyet kitűzött maga elé, a Független Kisgazdapárt szerint ez a törvényjavaslat nem tudja betölteni - erről majd később.
