Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
921 c sak arra utalni, hogy ez az alatt az időszak alatt év közben két pótköltségvetés született, megváltoztatva ezzel bizonyos támogatási, adózási lehetőségeket. A mezőgazdasági vállalkozás egy sajátos fajtája az üzleti vállalkozásnak. Mint már szó volt róla, a termelési ciklus itt jóval hosszabb. Az egyik legegyszerűbb tevékenységnél, például az őszi búza előállításánál, az üzleti döntés augusztusban történik, amikor még nem ismeretesek a következő év vállalkozási feltételei a mezőgazdaság számára. Ha ennél bon yolultabb, nagyobb hozzáadott érték előállítására módot adó üzleti döntésre gondolunk, mondjuk, ültetvénytelepítésre vagy tejtermelésre, ahol több évre előre le kell kötni a tőkénket, és a megtérülés évek múlva kezdődik el, akkor teljesen világos számunkra , hogy a fejlett országok agrárpolitikai gyakorlatában miért alkalmaznak olyan törvényi és intézményi eszközöket, amelyek a mezőgazdaságnak a természeti kitettséggel még növelt, a hosszabb termelési ciklusból adódó kockázatát mérséklik, részben az állam sz erepét növelve átvállalják. Magyarországon ez az első olyan törvényjavaslat, amely a mezőgazdaságot mint speciális környezetben, térben folytatható vállalkozást tekinti. Ehhez törvényben rögzíti a szakmai és politikai közmegegyezésen alapuló célokat. Az ag rárpolitika egy olyan terepe a gazdaságpolitikának, ahol az államnak megkülönböztetett szerepe van. A vállalkozás stabilitásához, a keretek kiszámíthatóságának növeléséhez az agrárpolitikát segítő eszközök alkalmazásának és intézmények működésének a gazdas ági éven túlmutató, lehetőleg középtávú garanciáira van szükség. A mai magyar viszonyokból kiindulva ezt a törvényt nélkülözhetetlennek és hasznosnak tartjuk. A törvénytervezet kialakítását megelőző hónapokban az agrárprogram kidolgozása széles körű szakma i és társadalmi viták közepette folyt. Ennek egyik állomásaként a parlament adott helyet a nemzeti agrárkerekasztal rendezvényének, amely 15 pontos ajánlást fogadott el. A törvény erre alapul. Magyarországon az agárérdekképviseletek - melyek száma a 80at is meghaladja - képviselői, a különböző szakmák, szakmai civil szervezetek, oktató- és kutatóintézmények szakemberei mondták el véleményüket a feladatokról, a tennivalókról. A minőség fejlesztését, a versenyképesség növelését tartották a legfontosabb teen dőnek. Ehhez új befektetésekre, korszerű technológiák alkalmazására van szükség. Hogyan lehet mindehhez forrást teremteni az agrárgazdaságban? Az volt a többség véleménye, hogy a biztonságosabb értékesítési feltételek megteremtésével, a jobb piaci munkával és nem utolsósorban ösztönzőbb állami politikával. Sokan egyszerűen, de közérthetően így is mondták: több támogatással. Ismeretes az is, hogy a kormány az agárprogram formálásával, az ehhez szükséges feltételek vizsgálatával, előteremtésével több alkalomm al foglalkozott. Lehetőséget teremtett arra, hogy a szűkebb agrárszakmai álláspontok figyelembevétele mellett más szektorok, más társadalmi problémák igényeit is mérlegelje. A frakció is több alkalommal és több szempontból megközelítve foglalkozott az agrá rprogram legfontosabb kérdéseivel. Itt is arra a megállapításra jutottunk, hogy az agrárgazdaság költségvetési pozícióit lehetőség szerint érdemben javítani kell. Ennek alapján született meg az a döntés, hogy az agrárgazdaság támogatását reálértékben meg k ell őrizni, sőt a hazai össztermék növekedési ütemével arányosan növelésére is mód mutatkozik. A törvény ezt a többszörös kompromisszum árán kialakított álláspontot rögzíti. Hogy miért van erre szükség? Úgy gondoljuk, azért, mert a nemzetgazdaság immár tén yekkel alátámasztott javuló állapotától a magyar agrárgazdaság sem maradhat el. A tavaszi viták során számos alkalommal felmerült, hogy az agrárgazdaság válságokkal küzd, aminek strukturális, a piac kényszerű szűküléséből adódó, a falusi nagy fokú munkanél küliségből származó és bizonyos finanszírozási okai vannak.
