Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 24 (302. szám) - Az agrárgazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
920 Az is fölmerül az Európai Unió Agenda 2000 nevű anyagában, ho gy az új tagállamok esetében alkalmazni fogják azt az elvet, amit önmagukra is ki akarnak terjeszteni - de ez számukra érdektelen, mert egyetlenegy olyan tagország sincs, amelyet ez a rendelkezés veszélyeztetne , hogy a GDP 4 százalékánál nagyobb mértékű kifizetést a strukturális és a kohéziós alapokból egyetlen tagállamnak sem lehet folyósítani. A 6. § arról rendelkezik, hogy a magyar agrárszakigazgatást fejleszteni kell. Ezzel egyet lehet érteni, bár itt is fölmerül, amit már többen fölvetettek bizottság i előadóként is, hogy ez inkább egy országgyűlési határozatba való szövegrész. (12.10) Különösképpen viszont talán azért fontos erről beszélni, mert úgy ítélem meg, hogy az EUcsatlakozásunk menetrendjében ezen a terü leten vagyunk a leginkább lemaradva. A 7. és 8. § a statisztikai rendszer fejlesztéséről szól, ami - szerintem - szintén törvényen kívüli módszerekkel is megvalósítható lenne. Az EU statisztikai adatgyűjtésről szóló rendelete a szúrópróbaszerű és a teljes körű adatgyűjtést egyaránt elfogadhatónak minősíti, feltéve, ha ezek reprezentatívak. Körülbelül erről szól a törvényjavaslat. Látható, hogy ehhez a törvényhez túlzott várakozásokat fűzni nem érdemes. Úgy ítélem meg, hogy mezőgazdaságunk igazi sorsfordulój a nem e törvényjavaslat elfogadása lesz, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozásunk mikéntje. Remélem, hogy erről a kérdésről is lesz lehetőségünk ilyen széles körben vitatkozni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : É n is köszönöm. Szólásra következik Pásztohy András úr, Magyar Szocialista Párt, szólásra készül Gyimóthy Géza úr, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót Pásztohy Andrásnak. PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A Magyar S zocialista Párt frakciója, összhangban a kormány programjával, annak megvalósítása érdekében kezdeményezője és aktív résztvevője volt a nemzeti agrárkerekasztal tanácskozásának, és hozzájárult a közös álláspont kialakításához. Tette ezt azért, mert meggyőz ődésünk, hogy nemzetgazdaságunknak szüksége van a magyar agrárgazdasági vertikum hosszú távra szóló, széles körű közmegegyezésen alapuló stratégiájának meghatározására. A nemzeti agrárkerekasztalról szóló összegző dokumentum rögzítette többek között a nemz eti agrárprogram részletes, szakmai egyeztetéseken alapuló, végleges formába öntésének igényét, valamint szükségesnek tartja egy agrártörvény mielőbbi meghozatalát, mely törvény alapelveihez több ország gyakorlata, a többször ma is említett németországi sz olgálhat alapul. A kormány - eleget téve a szakmai elvárásoknak, figyelembe véve a nemzetgazdaság lehetőségeit, szem előtt tartva az európai integrációhoz való alkalmazkodás igényét és feltételeit - kimunkálta, majd benyújtotta az Országgyűlésnek az agrárg azdaságról szóló törvényjavaslatot. A tisztelt parlament előtt egy olyan átfogó jellegű törvény nyugszik, mely elfogadása esetén végre meghatározza a mezőgazdaság cél, eszköz- és feltételrendszerét, mely nélkül az élelmiszergazdaság nem tud kiegyensúlyoz ottan működni és fejlődni. Tisztelt Képviselőtársaim! A gyakorló gazdálkodó szemével nézve is - körbetekintve vagyunk itt néhányan - felmerülhet a kérdés, vajon miért fontos számunkra a törvény. Visszapillantva a '90es évek eseményeire, amikor a magánváll alkozás már szabad és törvényileg garantált volt, azt látjuk, hogy a mezőgazdasági vállalkozások számára még mindig meghatározó gazdaságpolitikai szabályok, köztük a támogatási és adórendszer, többször változott, mint amennyi az évek száma volt. Elegendő
